II.fejezet 4.rész

Hope szemszöge:

- Harry én .. nem is tudom, én abban voltam, hogy megbocsájtok, mert bízok .. bíztam benned, ugyanis elhittem, hogy nem feküdtél le azzal a nővel és hogy az egy rossz pletyka. De ugyan akkor nem értem, hogy mire volt jó ez az ivás. Neked mi okod volt erre?! Azért mert veszekedtünk, ha nem rohansz el Zaynnel megbeszélhettük volna.
- Tudom, teljesen igazad van, nagyon hülye voltam. De azt állíthatom biztosra, hogy semmi közöm nincs ahhoz a nőhöz, nem is ismerem és remélem ez ügyben még mindig meg tudsz nekem bocsánati. Viszont ami tegnap történt, nem tudom megmagyarázni, nagyon idiótán viselkedtem, sajnálom tényleg.
- Én elhiszem, csak attól félek, hogy ez az éned néha felülkerekedik, de én nem szeretem ha erőszakos vagy, nagyon nem.
- Hope, hidd el én nem ilyen vagyok.-jött közelebb és fogta meg a kezem.-Ezt csak a nagyon sok mennyiségű alkohol hozta ki belőlem. Szóval nem tehetnénk úgy mintha meg sem történt volna?-nézett rám reménykedő tekintettel.

- De Harry tehetünk, ha megígéred, hogy ezentúl normálisan megbeszéljünk a gondokat, oké?
- Bármint, neked bármit Hope.
Hajolt közelebb hozzám azt hittem, hogy megcsókolni akar, de a száját a nyakamra pontosabb a még mindig érzékeny szívásra helyezte. Egymás után apró puszikat adott oda.
- Annyira sajnálom ezt is, remélem már nem fáj annyira.
- Már jobb egy picit.-tudta, hogy mire értem, ezért megint egyre több puszit adott rá. Már majdnem elfeküdtünk az ágyon mikor Jess rohant be a szobámba.
- Hope, beszélnünk kell, most azonnal!-közben mutatta Harrynek, hogy jobb lesz ha kimegy.
- Jess, mi van? Mi történt?
- Nem tudom, mi legyen Zaynnel .. -ült le mellém és maga elé bámult.
- De mi történt, most hol van?
- Lent van, ott hagytam miközben bocsánatot kért.
- De miért nem bocsátottál meg? Elmondta, hogy mi volt a baja?
- Igen, valaki zaklatta telefonon.
- Ennyi? Jajj gyere ide.-öleltem meg.-Most menj le és bocsáss meg te is neki.Oké?
- Én is? Ezek szerint te is megbocsátottál neki?
- Igen megígérte, hogy jól fog viselkedni ezek után.
- Ajánlom is neki.-nevetett egy picit.

* eközben a nappaliban *

Harry szemszöge:

Olyan boldogan mentem le a lépcsőn, el sem hiszem hogy megbocsájtott, ez annyira sokat jelent nekem. "Boldogságburkomban" egyetlen folt volt még csupán, egy szegény srác akinek még nem bocsátottak meg ezek szerint. Ugyanis Zaynt pillantottam meg a nappaliban elég szomorú fejet vágva.

- Hé haver mi a baj?-mentem oda Zaynhez aki a kanapén sírt?!-Te sírsz?
- Nem, csak Jess .. nem hiszem hogy megfog bocsájtani, pedig én annyira szeretem, érted?
- Jah.-huppantam le mellé.
- Ugyan, hogy értenéd, hiszen hetente váltogatod  a csajokat és még nem is voltál igazán szerelmes.-vágta hozzám a szavakat.
- Ez nem igaz, Hope-val kapcsolatban teljesen másképp érzek, mint az eddigi barátnőimmel. Nem akarom őt elveszíteni. Bízok Hope-ban megfogja beszélni ezt Jessel és megbocsájt neked is.
- Ez azt jelenti, hogy neked..?
- Igen .. -mondtam boldogan.

Pár perccel később Hope és Jess jött le az emeletről. Felálltam és oda mentem a lépcsőhöz, nem akartam meg zavarni a turbékolásukat.
- Na hogy sikerült?-álltam Hope mellé, aki szintén a távolból figyelte az eseményeket.
- Megfog neki bocsájtani.-mondta és egy hatalmas vigyor volt az arcán.
- Huuh akkor jó.
Valóban ez történt, mikor visszanéztem épp megölelték egymást, Jess visszafordult és ránk mosolygott, közben én elkezdtem tapsolni nekik, erre mindenki felnevetett.
- Nem megyünk fel?-kérdezte Hope.-Hagyjuk őket kettesben.
- Dehogynem.-mondtam boldogan, hiszen én is szívesen töltenék vele egy kis időt.

Egy jó félóra múlva a szerelmes pár jött föl hozzánk.
- Harry, gyere van egy kis dolgunk.-mondta Zayn majd kirángatott a szobából.
- Miről beszélsz?-néztem rá értetlenül.
- Arra gondoltam csinálhatnánk közösen estére egy meglepetést a csajoknak.Na?
- Nem rossz ötlet, de valahogy el kéne csalni őket itthonról, nem?
- Már megoldottam 10 perc múlva El értük jön.
- Szuper, akkor lássunk munkához.

Hope szemszöge:

- Jess, mi van miért kellett megzavarni?
- Jaaj ne izélj már, ráértek még együtt lenni, de 10 perc múlva itt lesz El.
- Oké, miért jön?
- Azt mondta, hogy nyílt egy új üzlet a plázában és feltétlenül meg kell néznünk.
Gyorsan összekészültünk és már indultunk is el a plázában. Fiúk elég gyanúsak voltak, mert szó nélkül leléptek, de most nem tudtam ezzel foglalkozni, mert El éppen a szexuális életét mesélte el nekünk.
- ... Louis annyira gyengéd.
- Jaaj, ne ilyen hangosan.-mondta Jess miközben beléptünk a Starbucksba.
- Na és ti mikor fogtok lefeküdni a srácokkal?
- Na de El, mi még nem is járunk.-mondtam neki az igazat.
- Mi pedig még nem tartunk ott.-válaszolta Jess.
- Jó-jó, csak kérdeztem.
Nagyon hamar eltelt ez a pár óra, tényleg jó ez az új bolt is, ezért megajándékoztam magam egy sállal.

Elköszöntünk Eltől és hazaindultunk. Jess nyitott ajtón mert én ügyetlenkedtem még a kapunál. Megijedtem amikor sikított egyet.
- Jess mi történt?-kérdeztem már mellette állva.
- Ezt nem hiszem el.-mondta és akkor én is megláttam amit ő.
Egyszerűen olyan romantikus volt az egész, a ház tele gyertyákkal. Gyorsan lepakoltunk és indultunk a rózsaszirom úton a konyha felé. Ott állt két talpig úriember egy gyönyörűen megterített asztal mellett.
- Ezt nekünk?-kérdezte Jess.
- Igen, ez még a bocsánat kéréshez tartozik.-mondta Zayn.
- Milyen figyelmesek.-mondtam miközben Harry kihúzta nekem a széket.
- Remélem ízleni fog.-mutatott Zayn az ételre.
- Ti főztétek?-kérdeztem.
- Sajnos annyira jók nem vagyunk, rendeltük.-mondta Harry miközben mindenkinek töltött bort.

Annyira édesek voltak, miattunk csinálták ezt az egészet, nagyon jól elbeszélgettünk sőt még a vacsora is ízletes volt.
- Lányok, ha végeztetek csüccsenjetek át a nappaliba, mindjárt jövünk.
El sem tudom képzelni mit tartogatnak még. Gyorsan leszedtük az asztalt és átültünk a kanapéra és vártuk a srácokat. Egyszer csak hátról elindult egy zene.
Ilyet még életemben nem láttam, de ezt a látványt semmi pénzért nem cserélném el.

Először még teljesen felöltözve kezdtek el mozogni, de után egyre több ruha landolt a földön. Harry oda jött hozzám és érzékien kezdte leszedni az övét, miközben a kezemet a seggére tette.Annyira elvörösödtem, hiszen nem tudtam máshova nézni csak a nagy dudorra az orrom előtt.Leszedte magáról az övet és elkezdte kigombolni a nadrágját, úristen ez leakarja venni, próbáltam felnézni rá és jelezni, hogy ezt nem kéne, de megakadt a szemem a kockás hasán.Reflexből beszívtam az alsó ajkam, Harry ezt észrevéve beletúrt a hajamba és a fülemhez hajolva megkérdezte:
- Tetszik amit látsz?
Újra beszívtam az ajkam és bólintottam egyet, Harry elmosolyodott az eddig is sok önbizalmát növelve folytatta az érzéki táncát már-már az ölembe.

Jess szemszöge:

Nem hiszem el, nem hiszem el, nem hiszem el, ezt mondogatom magamban, ahogy nézem az éppen előttem riszáló Zayn hátsó felét. Hogy találhattak ki ilyet, sztriptíz hát ez nagyon jó. Majdnem elnevettem magam, amikor Zayn megfordulásból letépte az ingét és ezzel felfedte a kockáit előttem, nem tagadom nagyon bejöttek.

- Megfoghatod.-kacsintott rám. Gondolom észre vette, hogy a hasát fixírozom. 

Nem vagyok egy gyáva lány, főleg ha tetszik amit látok, ezért az egyik kezemmel végig simítottam a mellkasától egészen a nadrágja széléig, érzetem, hogy beleremeg az érintésembe. Megfogta a kezem és mutatta, hogy gomboljam ki a nadrágját, így tettem, nem érdekelt hogy rajtunk kívül vannak még a szobában, ezért is segítettem neki kibújni a nadrágból.Micsoda idomok, gondoltam magamban. Még egy pár mozdulatsort lejtett előttem miután megfogta a kezem és finoman elrángatott a nappaliból. Még vissza néztem Hopeékra éppen ők is a nadrág levételnél tartottak, milyen kis édesek és .. gondoltam volna tovább, ha a látvány nem zavart volna meg, mikor Zayn kinyitotta az ajtót.

Kint találtam magam a hátsó terasz szerűségen, ahol egy jakuzzi várt csak ránk. Annyira romantikus ez az egész, olyan jó itt vele, futottak át ezek a mondatok az agyamon.

- Zayn ez csodálatos.
- Örülök hogy tetszik, itt a fürdőruhád, húzd fel én is mindjárt jövök.
Annyira izgatott voltam, remegő lábbak bebújtam a bikinimbe és beültem a kellemesen meleg vízbe.

Hope szemszöge:

Egyszerűen nem tudtam betelni Harry testének a csodálásával. Ott ültem a kanapén körülöttünk sehol senki. Harry már mellettem ült és én csak néztem őt.

- Ez hihetetlen volt.-ennyit bírtam kinyögni.

Szerintem Harry megelégelte ezt és egyre közelebb ülve eltűrte a hajamat az arcomból és szenvedélyesen megcsókolt.Ez a löket hiányzott ahhoz, hogy úgy mond kitörjek, durván visszacsókoltam és beleharaptam az ajkába.
- Au.-nézett rám kétségbeesett arccal.-Ezt még visszakapod.-mondta csintalanul és ő is durván lesmárolt.Miközben ő vadult tépte az ajkaimat addig a kezem elkalandoztak, a jobb kezem a jobb combját simogatta fel és le, amire néha megfeszült a teste. A bal kezemmel pedig a haját túrtam, tudtam, hogy ezzel teljesen megőrjítem.
- Gyere .. mennyük fel.-lihegte két csók között.
Szó nélkül megfogtam a kezét és elindultam utána a szobája felé, közben elgondolkodtam az este folytatásán...

~ remélem tetszett, folytatás a hétvégén. :) köszönünk mindent. xx

II.fejezet 3.rész + Valentin Nap !

Boldog Valentin Napot ! ♥ 

Rómeó és Júlia,
Bella és Edward,
Jack és Rose,
One Direction és Directioners ! ♥










Nem csak mi, hanem a srácok is üzentek nektek:

 ♥

Az előző részt nagyon durvának találtátok.

Ennek "örülök", mert ezek szerint sikerül jól megjelenítenem az érzelmeket.
Egyre kevesebben kommenteltek, aminek viszont nem örülünk.
Légyszi kommenteljetek, like-oljatok és iratkozzatok fel!!!
Előre is köszönjük :)


Hope szemszöge:

Már hajnali egy és Harry-ék sehol. Várjunk csak! De, igen.. ezek ők lesznek. Nem tudtam elaludni, ezért a kedvenc könyvemet olvasgattam az ágyban. Nagy trappolást hallottam, ami egyre hangosabb lett, ahogy az ajtóm felé közeledett.
-Harry?-kérdeztem tágra nyílt szemekkel, amikor megláttam totál részegen.
-Hellóóka Hopyka!-szólalt meg. Áradt belőle a pia szag.
-Jézusom. Te aztán szépen leittad magad, mondhatom. Ez megoldás mindenre.
-Na látom egyetértünk.-mondta, mire én közelebb mentem, és megfogtam az arcát.
-Harry, kérlek ne csináld ezt. Én csak megszeretném veled beszélni a dolgokat.
-Beszéljük, de előtte...-mondta, és belemarkol a fenekembe, majd közelebb húzott.

-Harry ne..-mondtam kellemetlenül érezve magamat.
-Ugyan cica, tudom, hogy te is akarod.-majd a számra tapasztotta piás ajkait.
-Te mégis mit a fenét művelsz?-löktem el magamtól, de ő visszarántott, és a melleimet kezdte fogdosni.
-Szivi, ezt csak neked.. úgy kívánlak..-mondta és közbe a száját lecsúsztatta  a nyakamhoz.
-Harry!! Fejezd be!-kiabáltam.
Épp akkor nyitott be Zayn, aki valamivel józanabbnak látszott, de az arcán lévő vörös foltból arra következtettem, hogy Jess józanította ki.
-Héj héj haver. Állj le jó?-mondta, majd elrángatta a fürdőbe, és a zuhanyrózsával eláztatta, hogy térjen magához.

-Te meg mit csinálsz?-kérdezte Harry Zayn-t.
-Hogy én mit csinálok? Na inkább menj és aludd ki magad.-mondta.
-Köszönöm Zayn.-mondtam, majd befeküdtem az ágyba és nagy nehezen, sírva elaludtam.
Utálom ezt? Miért kellett ez? Én szeretem Harry-t, de ez túl ment minden határon.

Zayn szemszöge:

Reggel orbitális fejfájásra ébredtem. Próbáltam összeszedni az emlékeimet, de nem sikerültek. Nagy nehezen felkeltem, és elindultam, hogy bevegyek valami gyógyszerért, amikor elég rendesen belerúgtam a küszöbbe. Ez kellett ahhoz, hogy minden eszembe jusson. Más a fejét veri be, mielőtt visszatérnek az emlékei, nekem a lábujjamat kell szétrúgnom.

" Ne! Ugye csak rosszul rémlik. Ezt nem hiszem el, hogy lehettem ekkora balfasz. Akkor már minden világos, hogy miért nincs itt Jessy. Ezt most hogy teszem jóvá? Nagyon rossz stratégia volt ez."

Elindultam, hogy "rendbe hozzam a kárt, amit tegnap csináltam". Nagyon félek. Nem tudom, hogy mit is mondhatnék. Pontosabban attól félek, hogy mekkora a "kár". Sejtettem, hogy a nappaliban fogom megtalálni Jessica-t. Ott aludt összekuporodva a fotelban. Szegénykém. Mit tettem vele?

Nem tudtam, hogy ébresszem-e föl ,vagy ne. Ahogy rá néztem látszott rajta, hogy megviselte a tegnapi. Közelebb hajoltam, hogy jó reggelt súgjak a fülébe.Akkor láttam meg a fotelon, könnycseppjeinek nyomát.

Megszakad a szívem.

-Jessy. Jórggelt.

-Ez jó?-kérdezte, miközben még jobban összehúzta magát és összeszorította szemeit.

-Jess én... rettentően sajnálom a tegnapit. Én..

-Azt elhiszem, hát még én.-válaszolta még mindig csukott szemekkel.

-A szemedet sem nyitod ki?

-Nem hiszem hogy kíváncsi vagy a látványra.

-Miről beszélsz?-kérdeztem, mire ő kinyitotta szemét.

Rettentően be voltak dagadva. Ezt én tettem vele. Miattam sírta kétszer akkorára szemeit.

-Édesem...

-Édesem? Mond, mégis hogy a fenébe jutottál el odáig, hogy leidd magad bánatodban?

-Én..nem tudom..

-Miért nem mondod már el végre, hogy mit tettem?-vágott a szavamba

-Semmit. Hidd el..Na jó elmondom, hogy mi van.

-Végre. Hallgatlak.

-Hát arról van szó, hogy valaki már két-három napja folyamatosan hívogat, és ez miatt vagyok így ki.-mondtam.

Valamit ki kellett találnom, nem mondhattam neki el, hogy a volt csajom folyamatosan zaklat. Ez volt a legjobb ötlet, és akkorát nem is hazudtam vele.

-Ennyi? És ezért voltam leszarva három napig?

-Én nagyon sajnálom Jess, de nem akartam, hogy bármi bajod essen.

-Mégis mi bajom lehetett volna?-kérdezte.-Lehet, hogy csak egy rajongó volt nem?

-Igen! Ez mindent megmagyaráz. Kérlek ne haragudj.

-Tudod, emiatt nem haragszom, viszont a tegnapi miatt nagyon is.

-Én..én.. nagyon berúgtam, és és...

-És az mindenre megoldás és mentség? Ígérd meg. Ígérd meg, hogy soha többet nem teszel velem ilyet.

-Ígérem.Akkor? Megbocsátasz?

-Hát ..Zayn én nem tudom.. nagyon bánt, amit tegnap mondtál Niall-el kapcsolatban.

-Tudom, hogy egy barom voltam..

-Csak tudod, néha már későn jövünk rá a bűneinkre.-mondta, és egy könnycsepp hagyta el szemét, amit én letöröltem, és egyre közelebb hajolva már majdnem megcsókoltam.

Annyira akartam. Már olyan régen érezhettem magaménak. Nagyon hiányzik..szeretem.

-Zayn-mondta már sírva-én most nagyon össze vagyok zavarodva. Nem tudom mit tegyek. Tudnod kell, hogy szeretlek, de ezek a dolgok elbizonytalanítanak.

-Jessica. Én még semmiben nem voltam ennyire biztos, mint abban, hogy szeretlek. Nagyon hiányzol, és sajnálok mindent, amivel fájdalmat okoztam neked. Kérlek bocsáss meg.

-Én...

Harry szemszöge:

"Te jó ég. Mi ez a szag? És mitől van ennyire hányingerem?.. Jah.. igen..rájöttem. Istenem hogy lehettem ekkora barom? Hope most biztosan látni sem akar. Bár megértem. "

Elmentem lefürdeni. Fürdés közben végig gondoltam mit is mondhatnék Hope-nak. Mikor végeztem elindultam a szobám felé, de nem bírtam csak úgy szó nélkül elmenni Hope szobája előtt. Itt az idő.

Bekopogtam.
-Igen?-hangzott a szokásos kérdés.
-Bejöhetek?-kérdeztem.
-Nem.-mondta, de mire ezt kiejtette a száján, én már benyitottam.
-Ne haragudj, akkor kimegyek.
-Ne, várj Harry.
-Igen?-fordultam vissza.
-Mit szerettél volna?
-Beszélni...én..meg..meg szeretném beszélni a tegnapi dolgot.
-Jó..-mondta nagy sóhajtás közepedte, miközben letette a kezéből a magazint, és az ágy szélére ült.
-Szóval..ömm mindent nagyon sajnálok.
-Mi mindent?-kérdezett vissza.
-Ömm hát tudod..-mondtam lehajtott fejjel.
-Nem.. légyszíves mondd el, hogy mi az amit megbántál.
Ezt direkt csinálja. A számból akarja hallani, amit tettem.
-Azt hogy erőszakkal megcsókoltalak, és fogdostalak.
-És?-kérdezte sejtelmesen.
-Szerintem nincs más.-mondtam.
-És akkor mi az a lila font a nyakamon? Ezt ma reggel vettem észre.
-Ja..huppsz... észre sem vetted tegnap?
-Hát nem..
-Akkor biztos jól csináltam, de várj csak...-mondtam, majd egyre közelebb hajoltam.
-Harry ne...
-Ccs-sss-mondtam, majd gyengéden hozzá érintettem számat a lila kiszívott folthoz.
A teste tiszta libabőr lett, a bőre egyre forróbb lett. Még fájhatott neki, mert egy kicsit megrezzent.
-Tényleg ne haragudj a tegnapi miatt.. nagyon berúgtunk és..
-Figyelj Harry... az ivás szerintem rohadtul nem old meg semmit.... mielőtt elmentetek leinni magatokat, én beszélni szerettem volna veled, te kirohantál és meg sem hallgattál, pedig én ki szerettem volna békülni veled.
-Ez komoly?
Hogy lehettem ekkora állat. Istenem, ha most végighallgattam volna...
-És ezek után megbocsátasz nekem? Hope én nem szeretnélek elveszíteni...kérlek.
-Harry én...

II.fejezet 2.rész

A megtekintések száma rohamosan nő és ezt nektek köszönhetjük!
Rengeteg a visszajelzés, és ez ösztönöz minket.
Régen volt már új rész, de megpróbálunk sűrűbben írni, ahogy a suli, meg az egyebek engedik.
Na de nem is húzom tovább a szót.
:*

Hope szemszöge:

Elkezdtem mesélni Jessy-nek és Niall-nek:

-Ha..Ha..Harry a gond. Én...-próbáltam belekezdeni, de a sírás elfojtotta szavaimat.

-Hope nyugi.-simította meg Niall a vállamat.

-Inkább megmutatom.-mondtam és odaadtam Jess-nek a tabletemet.

-Mi? Mi ez? Én erről miért nem hallottam?-kérdezte Jess döbbent tekintettel, miközben a hihetetlennek tűnő sorokat olvasta.

-Igen. Kb én is így fogadtam a hírt.-mondtam.

-Niall te tudtad ezt?-kérdezte Jessy.

-Ömm.. hát ezt már az egész banda tudja, de azt is, hogy ez nagy kamu, hisz Harry egész este velünk volt. Úgyhogy semmi okod az aggodalomra Hope.

-Semmi okom? Ez akár-mikor megtörténhetett.

-Ez igaz.- erősített meg Jess-De figyelj Hope, én megpróbálok rákérdezni Zayn-nél.

-Köszönöm.

-De azért Harry-vel, most mi van?-kérdezte.

-Ömm elküldtem a fenébe.

-Basszus, mondjuk megértem, de...

-Jó, jó tudom-vágtam a barátnőm szavába-majd beszélek vele. Majd.

Zayn szemszöge:

Már az ágyban feküdtem. Vártam Jess-t, hogy végezzen a fürdőben.

-Villanyoltás!-mondta, már pizsamában.- De előtte. Zayn, mi az igazság abból, amit a neten írtak Harry-ről és arról a csajról? Egyáltalán ki ő?

-Ugyan kicsim. Ne legyél már ilyen gyerekes.

-Gyerekes?

-Igen. Semmi nem igaz belőle, és a csajt sem ismerjük.

-Okés. Bármi is legyen a bajod, nem tudom, hogy velem miért kell így dörmögni, de akkor jó éjt.-mondtam.

-Ne haragudj.-mondta, majd én hátat fordítottam neki, és megpróbáltam elaludni.

"Ez így nem lesz jó. Ma sem kíméltek a hívogatások, és tiszta ideg vagyok. Ez meglátszik rajtam, és már nem bírok uralkodni magamon. Nem bírom tovább leplezni az idegességemet. Nem tehetem ezt Jess-el. Azt hiszi, rá haragszom. Mit tegyek ...?
..... Á megvan. Ez jó stratégia. De nagyon nehéz lesz. El kell távolodnom kicsit tőle, amíg nem rendeződnek dolgok. Csakis a boldogságunk érdekében teszem. Remélem bírni fogom."

* 2 nap múlva *

Jessica szemszöge.

"Én ezt nem értem. Már 2 napja olyan hideg velem Zayn. Mit tettem? Úgy hiányoznak az esti beszélgetések, a forró csókok, az amikor a hátamat simogatja elalvásig. Talán megbántottam? Vagy már nem kellek neki?"

-Jess nem jössz nézni a fiúkat?-zökkentett ki Hope a gondolataimból, és irányította a tekintetemet a nappaliba, ahol a fiúk az X-box-val játszottak.

-Ömm inkább most nem, köszi.

Niall-t nézve nem túlzottan élvezte, mert ő oda se fért. Összeakadt a tekintetünk, és már ott is termett mellettem.

-Mi az csajszi?-kérdzte.

-Ááá semmi. Látom nem nagyon élvezed.-mondtam.

-Hát ha nem engednek oda. De látom te sem vagy a toppon.

-Hát most erre mit mondjak?

-Nem jössz el velem? Megiszunk egy turmixot. Nehogy már csak ők érezzék jól magukat.

-Tudod mit?! Ez egy jó ötlet.-mondtam, majd felálltam a székről és elindultam a szobámba. Éppen hogy beértem, Zayn állt a hátam mögött.

-Most komolyan elmész vele?-kérdezte.

-Igen. Miért?

-Jess, mintha nem vennéd észre, hogy csak megragadja az alkalmat.

-Zayn. Miért hagytad hogy alkalma legyen? Két napja rám se nézel! Mi a bajod velem!? Miért nem monod meg, ha valami rosszat tettem?!- fakadtam ki.

-Én... Semmi bajom nincs, csak hosszú..-mondta lehajtott fejjel.

-Ó akkor ha majd lesz rám egy kis időd, elmondhatnád igazán, mert már napok óta azon őrlöm magam, hogy mi a franc van.

-Semmi, tényleg nem tettél semmit. De ne menj el vele.

-Tudod mit Zayn? Most már csak azért is elmegyek, és ha most megbocsátasz.-tereltem ki a szobámból, miközben egy könnycsepp folyt végig az arcomon.

-Jess..-suttogta.

Átöltöztem, megpróbáltam lenyugtatni maga, aztán elindultunk. Pár perc múlva megérkeztünk egy bowling terembe.

Körbe néztem. Itt még sosem jártam.

-Azta! Ez tök jó. Niall köszönöm, hogy elhoztál ide.

-Ugyan nincs mit, de figyelj csak, mutatok valami.-mondta, majd egy faliújsághoz vezetett, ahol a hely legjobbjainak képei voltak kirakva.-Na? Ki ismerős?

Aztán megláttam a két képet.

Zayn Malik

Harry Styles

-Csak nem a törzshelyetek?-kérdeztem.

-Mondhatni. Na gyere.Milyen turmixot kérsz?

-Egy epreset.

-Akkor három epres turmixot kérünk szépen.-mondta a pultosnak.

-Hármat?-kérdeztem.

-Persze. Vagy te is kettőt kérsz?

-Isten ments, még az az egy is sok lesz.

-Akkor amit meghagysz, azt nyugodtan rám bízhatod.-vigyorgott.

-Rendben-nevettem el magam.

-Nem is értem Hope miért nem jött.-mondta.

-Hát, .. mert most akarja megbeszélni a dolgokat Harry-vel.

-Á értem.-mosolygott.

Leültünk, ittunk pár kortyot s neki álltunk bowling-ozni. Niall-t magam elé engedtem, mert hát ő ért ehhez az egészhez, de én nem.

-Na akkor most te jössz.-monda.

-Hát nem is tudom.-vakartam meg a fejem.

-Nyugi csak így lazán-mutatta meg a helyes mozdulatot, majd leült a mellettem lévő padra, folytatni a turmix-át.

Nekilendültem, ... és sikerült.

-Láttad ezt Niall? Sikerült!

-Te kész profi vagy.

Nagyon jól éreztük magunkat. Kb 8-ig elvoltunk, aztán elindultunk haza. Nagyon nagy csönd volt odabent. Benyitottunk, és ez a látvány fogadott minket:

Hope sírt a kanapén.

-Hát veled meg mi történt?-rohantam oda hozzá.

-Nem hiszem el..

-Mit? És hol vannak a többiek?

-A többiek? Épp a sárga földig isszák magukat.

-Mi? Na most mesélj el mindent.

-Mikor elmentetek, megjött Eleanor és Danielle. Velük elment Louis és Liam. Én beszélni akartam Harry-vel ... és ...

-És? Hope. Nyugi.

-Megkérdeztem tőle, hogy igaz-e ez az egész, mert én már nem bírom ezt a haragot, ami köztünk van, erre ő felkapta a vizet, és nem lehetett vele semmiről sem beszélni. Aztán a drágalátosnak olyan jó ötlete támadt, hogy a pia mindenre megoldás.

-És Zayn is vele ment.-mondtam.

-Hát hogyne. Mert hogy ő neki is megoldás lesz. 

-Na ez szép. Tudod mit? Menj, fürödj le, és aludj.

-És te? -kérdezte.

-Én megvárom Zayn. 

-Akkor azt inkább nem várom meg-mondta Niall, aztán felment ő is.

Én is lefürödtem, majd a laptopom segítségével ébren próbáltam maradni. Hajnali 1 körül hangokat hallottam, tudtam, hogy megjöttek a fiúk.

-Szia.-köszöntem Zayn-nek, aki bűzlött a piától.

-Hopp .. jajj .. hát te? Még nem alszol? Kicsim ... ejnye.

-Na állj le. Mi a fenét képzelsz? El sem hiszem, hogy elmész berúgni, ahelyett, hogy megbeszélnénk a problémáinkat.

-Megbesz..beszélni? Hát veled? Menj csak a kis Niallké..hez és majd akkor vele beszélj. Hát ő mindig ott van nek..kk..ed. Min..mindig megvigasztal.

Na ez volt az a pont, ahol elszakadt a cérna és lecsatoltam neki egy akkora pofont hogy egyből kijózanodott.

-Hát ő legalább megvigasztal. -mondtam, majd kikerekedett szemibe ütközött tekintetem könnyezni kezdett, és kirohantam.

-Jess..

-Hagyj békén...

II.fejezet 1.rész

~ sziaaasztok :) Megkezdem a második fejezetet ! Megint nagyon köszönjük a 30E látogatót és a 30 feliratkozókat .. összebeszéltek. ;)) A részről csak annyit, hogy eléggé pocsék lett .. bocsi. De azért jó olvasást .x

Hope szemszöge :

Hirtelen a darabokra tört a szívem, remegő ujjal rá mentem és megnyitottam a cikket:

¤

Harry Styles új barátnője vagy csak egy éjszakás kaland lenne ?

Masie Elen egy angol modell állítja, hogy elcsábította a One Direction szívtipróját Harry Stylest. Amikor a zenekar tagjai legutoljára Londonban tartózkodtak. Állítását egy hangfelvétellel és egy fényképpel is bizonyítani tudja, amiket az ominózus estén készített.

A hanganyag még nem került nyilvánosságra, de a fotót a hölgy készséggel továbbította az angol The Plan magazinnak, amelynek természetesen interjút is adott.

" Nincs barátnőm " – állítólag ezeket mondta Harry, mikor a lány barátnőjéről kérdezte. Miután megtörtént a dolog, Harry – talán a Jersey Shore-os srácok példáján okulva – rögtön taxiba ültette a hölgyet, és hazaküldte.

(Starityről a Zaynes cikk átírva.-szerk. megj.)

"Amikor kiszúrtam a jeleit annak, hogy egy éjszakás kaland voltam, nagyon kiakadtam" – mesélte a lány, hozzátéve: " Nem hiszem, hogy most csinálta ezt először."

A legfrissebb hírek szerint miután ez kiderült, Harry eltűnt a nyilvánosság elől, senki nem kapta lencsevégre még. Így nem is cáfolta de nem is erősítette meg a hírt.

(Vivatv.huról a Zaynes cikk átírva.-szerk. megj.)

Ezek szerint nem lesz hosszú életű a kapcsolatuk. Harry részéről meg pláne nem, hiszen ő nem is akarta ezt nyilvánosságra hozni, azt azonban még nem tudjuk, hogy  a hölgy miért mondta el. Minden bizonnyal ebből még nagy botrány lesz, ha Harry végre felbukkan és nyilatkozik az esetről. Reméljük addig a legjobbakat.

BD.

 ( 2013.01.31. )
¤

Vagy négyszer el kellett olvasnom, mire le esett, hogy ez a nő, azt álltja, hogy lefeküdt Harryvel. De Harry miért tett volna ilyet, hiszen azt hittem érez valamit irántam. A dátum a másik lényeges dolog, már januárban kiderült ez a dolog és senki nem mondta el nekem. De az is lehet, hogy Harry se tudta, vagy mi van ha még is és el akarta hallgatni előlem. Hiszen írta az újság, hogy mióta kiderült senki nem látta, és valóban csak hozzám és a próbákra járt be. Rengeteg kérdés kavargott bennem. Éreztem, hogy egyre jobban felidegesít ez az egész dolog, tenyerem izzadni kezdett, észrevettem hogy szívem szabálytalanul gyorsabban vert. Egyre halkabbnak hallottam a mögöttem lévő gép pittyegését. A szobát már túl kicsinek éreztem, ki akartam szabadulni innen mielőtt elájulok. Leraktam kezemből a gépet és papucsot húzva rohantam ki a folyosóra.Elindultam egyik irányba, kerestem valami kijáratot, addig futottam míg végül a mentő bejárathoz nem értem, gondolkodás nélkül kiszaladtam a kellemesen fújó levegőre. A kórház hátsó kert részéhez sietve leültem egy padra. Próbáltam megnyugtatni magam, hallgattam a madarak halk csicsergését, néztem ahogy a szél jobbra balra dönti a fákat. Nem igazán értettem miért zavart ennyire a tény, gondolhattam volna, hogy Harry nem bírja sokáig nő nélkül, de valahol mélyen reméltem, hogy én lehet majd vele.

Harry szemszöge:

Ágy szélén ülve, merengtem a gondolataimba. Mit lehet ilyenkor tenni, ha megvádoltak valamivel ami nem igaz. Azt a képet nevezi bizonyítéknak, azon nem is én vagyok. Már egy jó pár napja, nem mozdultam ki semerre, csak Hopehoz járok be néha. Szegény lány remélem nem olvassa el. Elegem van a rosszindulatú firkászokból és meg ebből a nőből, nem is ismerem, hagyjon engem békén. Elegem lett a töprengésből is, jobbnak láttam kiszellőztetni a fejem. Elmentem egy elég csendes parkba sétálni. Időközben néhány rajongó pillantott meg és jött oda, de hál' istennek nem kérdeztek semmi olyat. Mikor közelebb értek, felvettem a szokásos mosolygós arcomat és készségesen fotózkodtam velük.

Legalább egy órát sétáltam és gondolkodtam, arra jutottam, hogy muszáj lesz elmondanom Hopenak, jobb ha tőlem tudja meg, ezért rögtön kocsiba szálltam és indultam a kórházba. Nem sokára ott is voltam, nagy levegőt vége kiszálltam és a kórterme felé ballagtam. Nagy meglepetésemre senkit nem találtam ott, eléggé megijedtem, ezért gyorsan az első nővért megtalálva megállítottam és kérdeztem:
- Elnézést, Hope merre van?
- Hopenak itt kéne lennie, nincs vizsgálaton.-ment be a szobába majd a kartonját megnézve válaszolt.
- De még sincs itt. Hova az istenbe mehetett?!-már ordítva kérdeztem.
- Nyugodjon meg fiatal ember, megkérdezzük a portást.
Leérve a portához, a férfi készségesen segített volna, ha látta volna Hopeot, de azt mondta hogy erre nem járt. Még jobban ideges lettem, már ütöttem a kezem a falba, mikor a nővér említette az udvart. Nekem sem kellett több átfutva a parkolón hátra siettem a hátsó udvarhoz, először nem ismertem fel, majd végül harmadik ránézésre, felismertem azt a törékeny lányt a padon akihez jöttem. Gyorsan oda siettem és leültem mellé.
- Szia Hope, már mindenhol kerestelek.
- Szia.-mondta halkan, de nem nézett rám.
- Miért vagy idekint?-ültem közelebb mellé, de ő elhúzódott.
- Kiszellőztetem a fejem.
- De miért, mi történt?-reménykedtem benne, hogy nem az amire gondolok.
- Ó végül is semmi, csak akiben megbíztam és közel engedtem magamhoz, jól becsapott.
- Hope, kérlek .. had magyarázzam meg.
- Harry mégis mit? Ezen nincs mit magyaráznod, lefeküdtél vele és kész.
- De nem, hallgass meg kérlek, nem is ismerem azt a lányt, alaptalan vádak ezek mind, higgy nekem. Kérlek.
- Láttam a képet, és te még le sem tagadtad a cikket vagy valami.
- A képen nem én vagyok.-fogtam meg a kezét.-Nézz rám kérlek. Bízz bennem, nem feküdtem le vele és ezt mindenkinek elfogom mondani. Eddig azért nem tettem semmit, mert engem is lesokkolt ez a hír, nem minden nap kapok ilyen súlyos vádakat.
- Nem tudom Harry, jobb lenne ha most elmennél.-engedte el a kezem és elfordult.
- Hope, kérlek, ne csináld ezt, itt vagyok veled, miattad, bocsáss meg.
- Nem tudom mi legyen, menj most el kérlek.
- Oké, ha ezt akarod.
Nagy nehezen felálltam és ott hagytam. Nem tehettem mást, nem akart vagy nem tudott megbocsájtani és ez akaratlanul is fájt. Elegem van mindenből, miért büntetnek engem megint, a francba.-mondtam mikor már harmadjára nem sikerül elindulnom a kocsival. Mikor végre beindult ez a tragacs első utam a jól ismert kocsmába vezetett. Kértem egy üveg whiskyt és leültem a legtávolabbi sarokba. Azt hiszem most mondhatom, hogy alkoholba fojtom a bánatom. 

Hope szemszöge:

Még egy éjszaka és haza mehetek, végre. Alig tudtam aludni, mindig Harry körül kavarogtak a gondoltaim. Vajon hol lehet, mit csinálhat, de legfőképpen próbáltam kideríteni az érzéseimet iránta. Kaptam a nővértől egy altatót mert már nagyon elakartam aludni.Hatott.
Másnap reggel, rögtön felhívtam Jesst, akinek még nem mondtam el a dolgokat, csak megkérdtem, hogy küldjön értem valakit. Az a valaki nagyon pontos volt, a 10 órai vizit után meg is jelent az ajtómban.
- Végre kiszabadulsz innen mi?-vigyorgott az ajtófélfának dőlve.
- Hát igen, ideje volt már. Mehetünk?
- Naná, hagyjad csak, viszem a cuccaidat.
Végre elhagyhattam ezt a szörnyű helyet, az ellátás és a betegség sem volt olyan rossz mint, ez a hír és az utána töltött szörnyű idő. Bemásztam az autóba és indultunk is haza, végre a saját ágyamba aludhatok ez lebegett a szemem előtt, na meg egy kiadós zuhany.

- És hogy vagy, teljesen felépültél?

- Igen, most már jól vagyok .. fizikailag.
- Ezt hogy érted?
- Majd bent elmondom, nem akarom kétszer. Ha nem gond?!-mondtam miközben megérkeztünk a házunk elé.-Köszönöm a fuvart, Niall.
- Bár mikor.-kacsintott rám.
Megfogtam néhány cuccomat és bementünk a házba illetve csak akartunk mivel Jess rántotta ki előttem az ajtót és a nyakamba ugorva sírt, azt hiszem.
- Héé, nyugii, megfojtasz. Ne sírj, kérlek.
- De annyira örülök, hogy itthon vagy.-engedett el és a nappali felé terelt.-Most ülj le és mindent tudni akarok erről a Harrys dologról.
- Most már én is.-mondta Niall és leült mellém a kanapéra.
Most már nem bírtam visszatartani a sírást és már nem is akartam, nagy nehezen de belekezdtem a mondókámba, már az elején kis szünetet tartva megálltam a könnyeim miatt.

Szavazás 2 !

Szavazást lezártuk !

Hogy tetszik a KISS U videoklip?

239 szavazattal bebizonyosodott, hogy "mindenki" imádja a Kiss You-t. ^^

Köszönjük mindenkinek aki szavazott. :)

Aztán hallgassátok kifulladásig.

ui: Az új fejezet új résszel, holnap utánra várható!

(azt hiszem most már megszerettem a matrózblúzt ;)

I.fejezet 20.rész : FEJEZET ZÁRÓ !

~ El sem hiszem, de elérkeztünk az utolsó részhez ebben az fejezetben.

 Pontosabban ezzel a résszel lezárjuk Jessica és Zayn fejezetét. Ez nem azt jelenti, hogy róluk nem lesz szó, hanem csak annyi, hogy kevesebb lesz az ő szemszögük és ezáltal az ő részük is. De ne aggódjatok a következő is lesz a fő szála csak más páros. ;) Tehát, ha van még vmi kérdésetek akkor írjatok bátran, de most olvasáááááás ! :*

Jessica szemszöge:

Délután 3 óra lehetett, mikor véletlenül ráültem a távirányítóra. Fiúk sehol pontosabban a házban sehol, valahol biztos vannak csak senki nem kötötte az orromra. Hope sajna még kórházban. Ezért egyedül vagyok itthon, pontosabban az 1D házban maradtam. Igazából már mindenki az otthonának hívja, mióta megismertük a srácokat általában itt alszunk. Szeretem ezt a helyet ez is már az otthonom. Szóval nem volt sok kedvem semmihez, így kötöttem ki a kanapén vagyis inkább a távirányítom. Nagy meglepetésemre bekapcsolódott a tv és egy ismerős arc integettet felém.

- Hello Jess ! Remélem mikor ezt a videót nézed, egyedül vagy a lakásban, ugyanis most játszunk egy kicsit.-hallottam Zayn izgatott hangját a tv-ből.
- A feladat egyszerű: néhány cetli el van rejtve a házba, ha megtalálod őket, összetudod őket rakni és kiadnak egy címet, amivel eljuthatsz hozzám.Fél óra különbséggel adom az 5 instrukciót amivel meg kell keresned a cetliket. Remélem hatig oda találsz hozzám. Várlak. Szeretlek.

Ezt nem tudom el hinni, akkor ezért tűnt el mindenki, mindenki ellenem van.Vágtam volna be a durcát, ha nem folytatódik a videó.
- Az első cetlit könnyű lesz megtalálni, annyit segíthetek, hogy legutoljára ott találkoztunk. 
Gondolkodás nélkül fel álltam és körbe néztem a házban még mindig nem tudom elhinni, hogy ezt kell csinálnom, mintha kandi-kamerás műsorban lennék. De nem baj mára úgy sem volt program, tehát gondolkozzunk, hol találkoztunk utoljára.Ma még nem is láttam, hiszen reggel már nem volt az ágyban, hát persze az ágy. Rohantam fel az emeletre be a szobánkba. Le a takaró semmi, fel a párnák semmi, fel a lepedő és ott van. Különösebb dologra számítottam, de csak egy fehér papír néhány betűvel.

Mi lehet az, hogy EBEN. Egyszerűen semmi nem jutott eszembe, semmi jónak nem vagyok az elrontója tehát nem googliztam rá. Gondoltam felhívom Hopeot, de ő is tuti be van avatva nem segítene, tehát vártam. Eltelt a félóra és pontosan folytatódott videó.

- Remélem sikerült megtalálnod, a második cetli ott lesz elrejtve ahol a legtöbb időt szoktam eltölteni.
Ez könnyű gondoltam magamban és elkezdtem keresgélni a kanapén a párnák alatt meg a fotelben, de semmi. Gondolkodj Jess, hol van a legtöbbet Zayn. Ja hát persze a fürdő. Pontosabban a tükörnél, meg is lett az eredménye a tükör mögött ott a második lap.

Aha, szóval EBENSON, ez egy név, na mostmár lehet, étterem, mozi, szálloda, utca, park és mi egymásnak a neve. Így még nem tudtam meg sokkal többet. Megint vártam. Pontban 4kor megint kaptam egy instrukciót:
- Akkor lássuk Jess, mennyire ismered Hopeot, a következő cetli Hope kedvenc DVD-jének a tokjában lesz.
Na ne, annyi filmet szeret és annyi van ezen a polcon-néztem magam mellé.Akkor úgy is van egy félórám álljunk neki.Balról jobbra az első polcot szépen leszedtem és átnéztem sehol nem volt cetli, jön a második polc azon sem volt, már majdnem 100 tokot végig néztem mikor rápillantottam az óra sietnem kell, mindjárt letelik az időm. Hol lehet Hope kedvenc filmje, már nem is az a kérdés, hogy mi hanem, hogy hol van. De ha a kedvence akkor tuti, hogy a szobájában lesz, és nem is csalódtam az én barátosnémban a tv-je tetején félig kinyitva a Barátság Extrákkal tok és kikandikál belőle az én cetlim, gyorsan felkaptam és olvastam.

Tehát STREET, meg van Zayn a EBENSON STREET-en lesz de az egy hosszú utca, mondtam magamban miközben a térképet nézegettem, jól van na, nem bírtam ki, muszáj volt utána néznem egy kicsit. De már szólalt is meg Zayn a tv-ből.

- Remélem már meg van a 3.cetli, a 4.ről annyit lehet tudni, hogy ott van ahol ma még nem voltál de már valaki reggel rakott oda valamit, persze a cetlin kívül.
Hát köszi, ez aztán a segítség, szóval akkor gondolkozzunk, volt már ott valaki és rakott oda valamit de én még nem voltam ott. Ez aztán a halandzsa. A lakásban szinte mindent végig jártam de mindenki volt már miden hol. Ekkor villantba az udvar, kimentem a hátsó ajtón átnéztem a hintaágyat meg mindent, de semmi. Visszamentem a nappaliba és abban a szent pillanatban amikor lenéztem a kis asztalkára beugrott, hogy senki nem hozta be a postát, hiszen azt mindig oda rakjuk. Tehát a postás az aki volt már ott és rakott oda vmit. Rohantam ki papucsba a postaládához és voálá ott van a kis cetlim.

És igen egy ház szám. Bár elég sok egy rendes kis házhoz, már nagyon kíváncsi vagyok milyen ház is lehet ez. De jó vagyok, már 4 meg van, most jön az utolsó, pontban fél 6kor meg szólalt Zayn és elmondta az utolsó utasítást.
- Az utolsó cetlit megtalálod, ott ahol a kedvenc dolgaid vannak. Remélem meg lesz és eltalálsz hozzám. Itt én végeztem is a játékkal, hatkor találkozunk.
És vége a filmnek, ajaj ezen múlik minden, hol vannak a kedvenc dolgaim. A szobámban lesz az biztos, ott elég gyorsan felforgattam mindent, a rajzcuccaimtól kezdve az ágynemű tartón át az éjjeliszekrényemben mindent de nincs meg. Végső elkeseredettségeben kinyítottam a nagy ruhás szekrényemet és mit látok, egy gyönyörű ruhát amire fel van tűzve az én cetlim.

" Gratulálok sikerült megtalálni az utolsó cetlit. Ebbe a ruhába gyere, a taxi 6ra ott lesz. x Zayn "-Olvastam fel már harmadjára hangosan. Nem hiszem el, hogy lehet valaki ennyire édes, nem csak ez a játék, hanem ez a gyönyörű ruha is.Van félórám, hogy elkészüljek, tehát irány a zuhany.

Zayn szemszög:

Egész nap az estét terveztem, mindennek tökéletesnek kell lennie. Remélem tetszett neki az a kis játék délután és ide talál. Már lassan ötöt ütött az óra és még el kell hoznom a virágot. Leszaladtam a közeli virágoshoz és az előre megrendelt csokor már ott várt. Nem tudtam pontosan mennyit és milyet ezért maradtam a régimódi hatalmas vörös rózsa csokornál.

Vissza rohantam a hotelba és mondtam, hogy vigyék fel az asztalunkhoz. Nagyon sokat agyaltam, hol vacsorázzunk meg, de a srácokkal megszavaztattam, hogy egy hotel tetején legyünk, ahol gyönyörű kilátás nyílik Londonra. Remélem tetszeni fog neki ez a kis vacsora.

Rohangáltam még egy kicsit néhány apróság miatt, de már itt volt az ideje készülődni, lefürödtem és átöltöztem abban a hotelszobában amit kivettem, az este folytatása érdekében is. Teljesen föl voltam spanolva a pincér gyerek még le is fényképezett.

Lassan hat óra, felmentem a tetőre és vártam. Hat órakor pontban nyílt a tető ajtó és belépett rajta az én gyönyörűségen. Megláttam és teljesen elfelejtkeztem mindenről, izzadni kezdett a tenyerem, a szívem szinte ki akart esni a helyéről. Azt a ruhát mikor megláttam, a kirakatban tudtam, hogy neki csodálatosan fog állni, és igazam lett mesébe illő.

Elindultam felé, mert ő mozdulatlanul állt az ajtóban és gyönyörködött a kilátásban.
- Csoda szép vagy.-mondtam és megfogva a kezét adtam egy puszit a szájára.
- Zayn, ezt mind miattam? Istenem, ez hihetetlen, annyira köszönöm.
- Ugyan, gyere foglalj helyet.-oda vezettem az asztalhoz és kihúztam neki a székét.
- Látom ide találtál, akkor ezek szerint meg lett az összes cetli.-mondtam kicsit nevetve.
- Igen megtaláltam, egyszerűbb lett volna, ha megmondod, de így legalább nem unatkoztam.
- Ez így sokkal jobb volt. Látni akartam volna az arcod.
- Hát eléggé meglepődtem, főleg mikor meg láttam ezt a ruhát.
- Remélem tetszik?
- Még hogy tetszik, imádom.
- Én is rajtad.-kacsintottam rá.
Közben megkaptuk a vacsoránkat, egy üveg bor mellett elfogyasztottuk.
- Jessica, kérlek állj fel.-mondtam és oda mentem a rózsához és felkaptam.- Ez is a tiéd, drágám.
- Azta, köszönöm, hatalmas.-nyomott egy csókot az arcomra.
Hirtelen elindult a semmiből -na jó nem a semmiből, előre meg volt tervezve- egy szám.
- Szabad egy táncra?-hajoltam meg előtte.
- Ohh, természetesen.-mondta és közben lerakta a csokrot az asztalra.
Ott táncoltunk a tetőn, sötétben csak a gyertyák világították meg az én szerelmemet, azt akartam, hogy ez a pillanat sose múljon el. Éreztem, hogy ő is ezt érezni, minél jobban hozzám bújt, én is egyre szorosabban fogtam a derekát. Semmi szabályosság nem volt a táncunkban, csak jobbra balra dülöngéltünk, de még is ez volt életem legjobb tánca. Vége lett a számnak, de mi még mindig ott keringtünk, nem bírtuk abba hagyni, érezni akartuk egymás közelségét.
- Gyere üljünk le.-húztam oda egy ilyen többszemélyes fotel szerűségre.
- Annyira romantikus ez az egész. Még mindig nem hiszem el, hogy én vagyok az a szerencsés lány, aki veled lehet.-mondta és láttam rajta, hogy elpirult.
- Pedig te vagy az egyetlen.
- Még jó.-nevetett fel.

Felálltam oda sétáltam a rózsa mellé az asztalhoz és megfogtam azt a kis fekete dobozkát  ami már oda volt készítve. Izgultam, mikor átadtam az ajándékot, remélem tetszeni fog neki.

- Jaj Zayn, ez nagyon szép, köszönöm.-csókolt meg.-Egész este csak engem kényeztetsz, én meg csak köszönömöket tudok mondani.

- Még szép, hogy téged, te vagy az én csodálatos barátnőm.

Felraktam neki a nyakláncot, közben néha megcsókolgattam a nyakát ott ahol szereti.
Visszafordult és akkor láttam meg néhány könnycseppet a szemében.
- Mi a baj?
- Én .. örömömben sírok, annyira tökéletes minden.-mondta és közben letöröltem az arcáról a könnyeket egy-egy csókkal.
- Szeretlek Zayn, örökre.-bújt hozzám, miközben végig húzta az ujját a nyakláncon.
- Én is szeretlek, mindennél jobban.-csókoltam bele a hajába.

~

~

Remélem elnyerte a tetszésetek ez az érzelmes rész, tele képekkel. Egy jó pár napig dolgoztam vele, miközben egy tucat romantikus számot meghallgattam. Szóval milyen volt ez Zessica ( Zayn+Jessica) zárórész ? ;))

FELIRATKOZNI LEHET !

Harry Birthday :)

~ Happy Birthday Harry ! :)

A mi nőcsábászunk ma lett 19 éves, el sem hiszem, hogy ő a legfiatalabb. Nagyon boldog születésnapot, Hazza! <3

ui: a rész holnap kora délutánra várható. :*