Hope szemszöge:
Épp akkor landolt a gép, amikor megérkeztünk a reptérre. Egyre hevesebben vert a szívem. Ez alatt az egy hét alatt rájöttem, hogy egyre fontosabb Harry. Jessit alig lehetett lecsillapítani. Nagyon be volt zsongva, de ez érthető. Megláttuk a srácokat. Rengetek comag volt náluk, talán több is, mint amivel elmentek. Mikor odaértek hozzánk, Liam egyből ránk köszönt:
-Sziasztok lányok, de jó titeket is látni. Végre itthon.
-Sziasztok.
Harry oda jött hozzám:
-Szia szépség. Már hiányoltalak.-mondta vigyorogva.
-Szia Harry. Hát nem mondom, hosszú volt ez az egy hét. De mesélj, milyen volt?
-Hát rengeteg minden történt. Meg sem álltunk. És az a rengeteg rajongó. Jó lesz egy kis nyugi végre.
-Nagyon fáradt lehetsz.-mondtam.
-Hát az nem kifejezés, de van akire mindig akad egy ki energiám.-mondta és rám kacsintott.
Én teljesen elpirultam.Zayn egyből Jesshez sietett. Nagyon hiányozhatott neki, mert hazáig el sem engedte a kezét. A fiúk hazafelé az egész úton meséltek. Mikor hazaértünk mindenki felrohant a szobájába és ledőlt. Az összes fiú aludt. Gondoltunk, hogy kipakoljuk a cuccaikat, ezzel is segítünk nekik egy kicsit, de mikor neki álltunk volna eszembe jutott valami:
-Héj Jess! Lehet hogy nem kéne. Mi van ha van valami meglepetésük?
-Hoppá tényleg. Zayn mintha utalt volna valamire. Hát jó.
Telefoncsörgésre lettünk figyelmesek.
-Jessi ez a tiéd. Vedd már föl.
-Jójó ..
Valami jó hírt kaphatott, mert nagyon boldog volt.
-Na mi az? - kérdeztem kíváncsian.
-Az oktatóm volt az. Megvan a jogsim. Nemsokára megjön a postás.
- Mi lenne, ha ezt egy Wecome-partyval egybekötve ünnepelnénk meg?
-Ez nagyon jó ötlet.
Oda menetem az asztalhoz és egy cetlire írtunk a fiúknak egy üzenetet:
" Reméljük jól kialudtátok magatokat, mert különleges alkalom miatt buli lesz nálunk, 8ra gyertek. xx "
Megrendeltünk egy csomó piát, pizzát. Dj-nek beállt az egyik haverunk. A lakást teljesen átalakítottuk Party-házzá.
-Nagyon pöpec lett.-mondta Jess.
-Szerintem is. De mehetnénk készülődni, mert már fél 7 van.
-Okés mennyünk.
Felmentünk mindketten a szobánkba.
Jessica szemszöge:
-Hope! Gyere be!-ordítottam-Mit húzzak föl?
-Aj Jess, annyi ruhád van. Válassz egyet.
-De nem tudok. Segíts.
-Oké akkor azt-mutatott az ágyon fekvő ruhára.
-Köszi Hope. Mi lenne velem nélküled-nyomtam egy puszit az arcára.
A hajamat összefogtam és csináltam egy laza kontyot belőle. Egy kis smink,parfüm és kész is voltam
Ruháink:
Hope már a bulira készen ült a kanapén. Gyönyörű kivasalt haja a vállára omlott.
-Na hogy áll?-mutattam a hajamra.
-Nagyon jól, mint mindig.-kacsintott rám.
Kb 20 perc múlva megérkezett az egyik volt osztálytársam Amy és barátja Mike.
-Sziasztok. Örülök, hogy eljöttetek.
-Mi örülünk, hogy hívtatok. Ugye nem baj, hogy hoztunk magunkkal valakit.-mondta Amy.
-Dehogy is minél többen annál jobb. Ki a barátunk?-kérdeztem.
-Nick vagyok.-mondta.
-Hello Nick én Jessica vagyok ő pedig Hope.
Nick köszönt majd odament Hopehoz és kezet csókolt neki.
-Érezzétek jól magatokat!-mondtam, és már léptem a következő vendégekhez.
Csak jöttek és jöttek az emberek. Hirtelen valaki a vállamra rakta a kezét. Nagyot ugrottam, de megismertem Louis vigyorgását.
-Sziasztok!-öleltem végig a srácokat, utoljára hagyva Zaynt.
-Szia-suttogtam a fülébe-Gyertek, érezzétek otthon magatokat.
-Köszi!-vigyorgott Harry-Hope?
-Valahol bent.
A buli elkezdődött.
Harry szemszöge:
Nagyon jó volt a hangulat és a
zene is.
Tekintetem az emberek között cikázott. Hope-ot kerestem. Épp megpillantottam, amikor Zayn jött oda hozzám fejcsóválva:
-Mi a baj haver?-kérdeztem, de a szememet nem vettem le Hope-ról.
-Hát izé..Perrie nemsokára megjön.
-Mi? De minek? Nem úgy volt, hogy tovább kell New Yorkban maradnia?
-De, de úgy néz ki mégis csak előbb szabadul.
-Jess ki fog borulni.-mondtam.
-Tudom, de azt mondta mindenképp találkozni akar velem.-mondta Zayn. Szemén látszott a félelem.
-Hát akkor sok sikert-pacsiztam le vele és elindultam Hope-hoz.
Útközben fogtam egy pohár piát, gyors lehúztam és a poharat eldobtam.
-Szia Hope-öleltem át-Gyönyörű vagy.
-Köszi Harry. De most mennem kell.-rázott le. Teljesen meglepődtem, főleg akkor, amikor karon ragadt egy ismeretlen srácot és elkezdett vele táncolni. Nem hittem a szememnek. Azt hittem egész este együtt leszünk, erre előttem flörtöl egy sráccal. Teljesen kiakadtam.Fogtam még egy poharat és ittam egy nagy adag azt hiszem Whisky-t.
Zayn szemszöge:
Nagyon jól éreztem magam addig, amíg meg nem tudtam, hogy Perrie bármikor betoppanhat. Próbáltam kerülni Jesst, de nem sikerült. Épp ő jött felém, kipirult arccal. Látszott rajta, hogy van benne már némi alkohol.
-Szia szépfiú-köszönt rám.
-Szia! Nagyon jó a buli.
Próbáltam az idegességemet leplezni.
-Szerintem is.
-Amúgy milyen alkalomból is rendeztétek?
-Hát egy rész, hogy hazaértetek, más rész pedig, mert megvan a jogsim.
-Gratulálok-adtam egy puszit neki. Muszáj volt megízlelnem a puha, kipirult arcát, hiszen már egy hete nem volt benne részem.
-Ne haragudj, de most ki kell mennem a mosdóba.-mondta.
-Jójó menj csak.
Ott maradtam a pultnál, de szememmel végig követtem, ahogy fölment a lépcsőre. Épp mikor szem elől veszettem, meghallottam Perrie hangját:
-Zayni!-kiáltotta, és már jött is oda.
Szóhoz sem jutottam és lesmárolt.
Jessica szemszöge:
Végeztem a mosdóban és megindultam lefelé a lépcsőn. Repestem az örömtől.Úgy éreztem, ma kialakul köztünk talán a teljes szerelem. Épp, mikor a lépcső aljára értem, Niall köszönt oda. Intettem neki, és mentem tovább. Nagyon figyelt, de nem tudom miért. Pár lépést tettem meg, mikor megláttam, hogy Zayn valami szőke csajjal smárol. A szívem, mintha darabokra tört volna. 180 fokos fordulat, és rohantam föl a szobámba. Az ajtót becsaptam, és a fal mellett összekuporodva bőgni kezdtem. Egy percbe sem telt bele, valaki kopogott.
-Jess! Engedj be!
-Hagyj békén..
-Niall vagyok-mondta lágy hangon. Áradt belőle a türelem.
-Niall? Akkor gyere.-mondtam.
-Jess én nagyon sajnálom, hogy így kellett megtudnod.
-Hogy mi?
-Perrie...Zayn barátnője.
-Ezt nem hiszem el, szóval átvert. Mindenki tudott róla. Ez milyen megalázó. Most mit gondolhatnak a többiek is rólam? És különben is, ti miért nem szóltatok róla?-fakadtam ki, miközben a könny ömlött a szememből.
-Jessy, Jessy cssst! Nem árulhattam el Zaynt.
-Én nem úgy gondoltam...
-Tudod mit Niall?
-Mondd szépség- és világoskék szemeit le sem vette rólam.
-Ha Zayn így , akkor én is így-mondtam.
Niall szemszöge:
Nagyon sajnálom Jessicát. Sírás közben is gyönyörű volt. És bármilyen önzőnek tűnik, én megpróbáltam kihasználni a helyzetet. Egyre közelebb hajoltam, bár kicsit féltem, de kezdeményeztem. Jessy mélyen a szemembe nézett, és nagy meglepetésemre ő csókolt először. A csók egyre hevesebb lett. Kezem egyre följebb gyűrte ruháját combján, az ő keze pedig a pólómmal tette ugyan ezt.
-Niall, Niall...-állított meg.
-Igazad van. Ne haragudj.
-Én nem haragszom, hiszen én is akartam, csak lelkiismeret-furdalásom lenne, ha ilyen könnyen túllépnék a dolgokon.
-Megértem-mondtam.
-Nem tudom, hogy mit tegyek.
-Érezd jól magad.Tudom, hogy nehéz lesz, de Zaynnek is, ha látja, hogy boldog vagy-tanácsoltam.
-Megpróbálom.
-Jól van. Én most megyek.
-Niall!
-Igen?
-Várj-mondta, és átölelt szorosan.-Köszönöm.
-Mit?
-Mindent.
-Nincsmit.
-Én is jövök, csak rendbe szedem magam.
-Rendben
Jessica szemszöge:
Kicsíptem magam, de most leengedtem a hajam. Raktam magamra egy kis dezót, mert Niall megizzasztott, még ha nem is csináltunk semmi komolyat, és vissza indultam "bulizni".