Beültünk a taxiba és 10 perc alatt ott is voltunk.
Louis nyitott ajtót. Ez a zene szólt. Először meglepődve nézett ránk, aztán leesett neki hogy kik vagyunk:
-Biztos Hope és Jessica vagytok ugye? -kiabált, mert a zenétől nem lehetett sok mindent hallani
-Igen, mi vagyunk- mondtam.
-Gyertek be -mondta, majd becsukta az ajtót és már el is tűnt.
Ahogy beléptünk egy tágas nappaliba érkeztünk, ami teljesen át volt alakítva a partira. A konyhapultból bár pult lett, tele piával meg szenyókkal, a nappali szőnyegéből táncparkett lett, a lámpából disco-gömb. A nappaliban föl volt állítva egy DJ-pult, a mélynyomókból bömbölt a zene.
Szemben velem egy lépcső, amin pont Zayn vonult le. Amint megláttam a szívem hevesebben vert.
De nem lehet gondoltam magamban ő híres, bárkit megkaphat, én meg itt vagyok egy egyszerű lány..
Észre vettem, hogy engem bámul és közeledik felém.
-Sziasztok, örülök, hogy eljöttetek -kiabálta kizökkentve gondolataimból.
-Szia! Ki nem hagytuk volna! -mondtam.
-Jess gyere! Igyunk valamit! -húzott magával.
Hope szemszöge:
Jess teljesen fel volt dobva. Hiába nem vallotta be nekem, sőt még magának sem, de tuti, hogy érez valamit Zayn iránt. Nézelődtem , ki merre, kerestem a tekintetemmel Harryt.
Hirtelen valaki átölelt hátulról. Megfordultam , és nagy meglepetésemre Liammel találtam szemben magam.
-Szia csajszi, biztos te vagy Hope.
-Szia Liam, igen én vagyok. Örülök ennek a kedves fogadtatásnak -kacsintottam rá.
Eközben Harry sétált oda hozzánk. Lepacsizott Liammel:
-Innentől átveszem-mondta neki, és csak mosolygott, mint egy fogkrém reklámban.
Most sem hiszem el, hogy a One Direction-házban partyzok.
-Szia Hope! Gyönyörű vagy.
-Köszönöm. Örülök, hogy még mindig tetszik a ruhám.
-Jessica?- kérdezte.
-Szerintem Zaynnel van valahol. Nagyon összemelegedtek- mondtam nevetve.
-Igen, Zayn is egész nap furcsa, mióta találkoztunk veletek.
-Nagyon jó party-t hoztatok össze.. és nagyon szép a házatok..
-Köszi. Örülök, hogy tetszik... egyébként arra gondoltam, hogy elmehetnénk sétálni, amíg nem melegszik be a buli, mert most még nagyon az elején vagyunk.
-Jó ötlet, addig dumálhatnánk egy kicsit-mondtam, helyeselve az ötletet-de nem kéne szólni Jessnek?
-Nem hiszem, hogy most zavarnunk kéne -biccentett a fejével feléjük.
-Igazad van.
Én is arra néztem és láttam, hogy bele vannak mélyülve egymás tekintetébe.
-Indulhatunk?-kérdezte, miközben felvette a kabátját.
-Persze. És merre megyünk?
-Van egy park a közelben, ott le is tudunk ülni.
