Aztán meg szeretnénk köszönni a sok megtekintést, rohamosan közeledünk az 1000 felé .. ^^ Gondolom mindenki hallott arról, hogy Harry és Taylor összejöttek, erről majd lesz egy kis közvélemény kutatás, de addig is itt az új rész, reméljük tetszeni fog . ; )
Kinga és Dórika :*
Hope szemszöge:
Felrohantam a szobámba. Nagyon beparáztam. Magam sem tudom, hogy mitől, de nem is baj. Így legalább tudja, hogy mennyire haragszom rá. Lépteket hallottam.
-Bejöhetek?-kérdezte Harry.
-Nehogy meglássanak a fotósok-mondtam utálatosan.
-Nincsenek fotósok-vigyorgott és bejött.
-Igen? Mit szeretnél?
-Én, én csak Hope. Ömm.. nagyon sajnálom. Nem tudom mit mondhatnék.
-Hogy mit? Hát mondjuk elmondhatnád, hogy ez a jelenet, amit tegnap bemutattál, ez normális-e, mert ha igen, akkor köszi, de nem kérek a társaságodból, legalább is nyilvánosan nem.
-Nem ez nem én voltam. Vagyis jó, nem kerülgetem a forró kását.
Én az ágyamon ültem, ő pedig odajött mellém. Hangja remegett, hallatszott, hogy nagyon izgul.És belekezdett:
-Úgy érzem, hogy ahogy egyre jobban megismerlek,egyre többet szeretnék belőled. Egyre közelebb kerülsz hozzám, és egyre fontosabb vagy számomra. Őrület, mert csak 1 napja ismerlek, de ezt az érzést nem tudom elmagyarázni.
-Értem. Gondolom minden kalandod így kezdődött.
-Nem! Ez nem kaland. Én komolyan gondolom. Ha kalandként tekintenék rád, már rég bepróbálkoztam volna. És most itt lennék szerinted a bocsánatodért esedezve?
-Harry. Ha érdekelnélek, akkor nem bántottál volna meg tegnap. Tudod, milyen megalázó volt?
-És az nem lett volna megalázó, ha ma kb 18 magazin címlapján szerepelnél? És arról szólnának a pletykák, hogy Harry Styles mindenkit megkaphat... Én tényleg sajnálom, csak ezt akartam kikerülni.
-Csak ez egy kicsit morbid mód volt.
-Tudom és rájöttem magamtól is. Épp ezért szeretném, ha megbocsátanál. Na? Szent a béke?
-Nem tudom. Én nem szeretném, ha még egyszer ez megtörténne.
-Nem fog, és hogy bizonyítsam, arra gondoltam, hogy eljöhetnél velem futni. Nem érdekel, hogy ki lát meg.
-És ha megismernek? Abból mekkora sztori lenne? Előre látom:
"Hope Richardson és Harry Styles. Tegnap rajongó, másnap barátnő."
-Nyugi! Sötét volt, és különben is millió egy rajongó van. Nem fognak megismerni.
-Hát jó. Mehetünk-mondtam, de még mindig volt bennem egy kis kétely.
Zayn szemszöge:
Végre lelépett Harry.
-És? Hazaértél tegnap?-kérdeztem Jessicától.
-Igen. Niall nagyon aranyos volt, és hazahozott.
-Niall...
-Most mi van? Csak nem féltékeny vagy? Tegnap is...
-Okom lenne?
-Miért lenne? És különben is szabad ember vagyok.-mondta nagy vigyorral a képén.
-Igen. Az vagy ... -és mélyen elbambultam.
-Mi az Zayn? Valami baj van?
-Ja nincs semmi. Ma is nagyon csini vagy.
-Köszönöm.-mondta, és elpirult.
Szeretem zavarba hozni..Biztos érez valamit irántam, vagy csak én vagyok ennyire hülye, hogy 1 nap után belezúgok valakibe? Egyszer csak megcsörrent a telefonom. Rá néztem, hogy ki az, és amint megláttam a kijelzőn a nevet, ki is nyomtam.
-Ki volt az? Miért nyomtad ki?-kérdezte Jess.
-Senki fontos. Valami ismeretlen szám. Azt sosem veszem fel.
-Hát jó, te tudod..
Jessica szemszöge:
Zayn nagyon furcsa volt. A telefon csörgés utáni beszélgetést Hope és Harry zavarta meg. Szerintem kibékültek.
-Épp futni indultunk Hope-pal.Ti nem jöttök?- kérdezte Harry.
Ránéztem Zaynre, aki elmosolyodott és így szólt:
-Úgy sem láttalak még fotóruhában.
-Hahaha! De! Szívesen megyünk.
-Jó akkor mi is elmegyünk, átöltözünk, és visszajövünk.-mondta Harry.
-Jól van. Kb fél óraelég? -kérdezte Hope.
-Persze. Bőven- mondta Zayn.
-Na, megszólalt-nevetett föl Harry-szerintem megint 2 órát fog a tükör előtt állni. Mikor ide indultunk akkor is órákon át babrált a hajával "Jess vajon mit gondol? Jess így, Jess úgy.."-idézte Zayn szavait, mire ő elpirult.
-Köszi Harry, de tényleg.-mondta, és lesütötte a szemeit.
-Miattam ne aggódj, nekem mindenhogy bejön a séród-mondtam, és megborzoltam a haját.
Erre mindketten elpirultunk. A kínos csöndet újabb telefonhívás szüneteltette. Erre Zayn felpattant és kirohant, miközben Harrynek kiabált:
-Na mi van most akkor nem jössz?
Mi csak álltunk, és néztünk. Nagyon furák ezek a telefonhívások.
Hope már rohant is fel az emeletre és válogatta a ruháit, én nem is figyeltem mit csak gyorsan magamra kaptam néhány laza cuccot, azonban még mindig a "titokzatos telefon hívások" jártak a fejembe ...
Én szerelésem:
Mi csak álltunk, és néztünk. Nagyon furák ezek a telefonhívások.
Hope már rohant is fel az emeletre és válogatta a ruháit, én nem is figyeltem mit csak gyorsan magamra kaptam néhány laza cuccot, azonban még mindig a "titokzatos telefon hívások" jártak a fejembe ...
Én szerelésem:
Hope szerelése:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése