I.fejezet 8.rész

~ csak annyit gyorsan, hogy szívesen fogadjuk a kommenteket és a tetszikeket a fejeztek alatt !  :) jó olvasást <3

Harry szemszöge:

Átöltöztünk, mikor oda értünk a lányokhoz, már készen voltak ők is, elindultunk futni.Már jó pár perce futottunk, amikor úgy gondolták, hogy beelőznek.

-Nézd, milyen gyorsak!-mondtam Zaynnek úgy, hogy ők is hallják.

Tekintetem önkéntelenül is Hope fenekére tapadt, és Zayn sem tagadhatja, hogy nem nézett jó párszor Jessére.

-Mikor mondod meg neki?-kérdeztem Zayntől.

-Ömm...nem tudom még. Majd ha jobban megismerem, akkor szerintem tudok választani.

-Miért? Ez a kapcsolat olyan komoly? Ha nevezhetjük kapcsolatnak..

-Nem nevezhetjük kapcsolatnak. Még nem.. de kezd nagyon is komoly lenni a dolog.-mondta Zayn és látszott rajta, hogy nem viccel. -Csak annyi a baj, hogy nem tudom mennyit tud rólam. Hogy tudja-e ... , és csak a határaimmal játszadozik.

-Hát ezt könnyen kideríthetjük. Figyelj csak.-mondtam neki, és azzal a lendülettel begyorsítottunk és utolértük őket.

-Kicsit lassabban.-mondta Zayn.

-Mi van nem bírjátok a tempót?-kérdezte Jess.

Elkezdtünk nevetni.

-És amúgy? Mióta vagytok directionerek?-kérdeztem a lányoktól.

-Hát igazából nem mondhatnám, hogy fanok vagyunk. Szeretjük hallgatni a számaitokat,meg tudjuk, hogy kik vagytok, de nem túlzottan foglalkoztunk a magánéletetekkel. Eddig.-mondta Jessica.

-Értem.-mondtam, és sejtelmesen Zaynre néztem.

Zayn szemszöge:

Nagy kő esett le a szívemről. Legalább is ebből a szempontból, mert ha egy másik oldalról nézem a dolgot, kezd lelkiismeret-furdalásom lenni. Nem húzhatom tovább a dolgokat, fel kell pörgetnem az eseményeket.

-Jess, nem jössz velem?

-Hova? Merre?-kérdezte.

-Hát mutatok neked egy helyet. Szerintem ott még nem jártál.

-Okés, mehetünk-mondta, azzal a tipikus széles vigyorral az arcán.

Imádom, amikor így mosolyog rám. Látszik rajta, hogy olyankor nagyon boldog.Elvezettem a kedvenc helyemre; fák, bokrok, padok, igazából nem volt nagy szám, de eldugott és nyugis.

-Mindig ide jövök, ha nyugalomra vágyom-mondtam.
-Ez gyönyörű-mondta, látszott rajta, hogy imádja. 

Még lett volna kb 100 méter, amíg pontosan oda értünk volna, ahova terveztem. A padomhoz. Egyszer csak azt vettem észre, hogy Jessica megállt, és térdre rogyott.

-Mi az? Mi történt?-kérdeztem.

-Ömm.. semmi. Mehetünk tovább.

Felállt, de megint térdre rogyott. A mellkasát fogta. Nagyon beparáztam. Féltettem.

-Na most azonnal leülsz és pihensz.-mondtam, és felkaptam.

Karjaimban odacipeltem a padhoz, és leültettem.

-Mi ez Jess? Megijesztesz.

-Tényleg semmi.

-Az igazat.-néztem mélyen a szemébe.

-Jó, de nagyon ciki.

-Nekem elmondhatod bármi is az.

-Asztma. Asztmás vagyok.

-És ez miért ciki? Van nálad valami gyógyszer?-kérdeztem,miközben ő még mindig ugyan úgy zihált.

-Igen, az övtáskámban van.- mondta

Kivettem az inhalálóját és odaadtam neki.

Jessica szemszöge:

Köszönöm Zayn.-mondtam. És egy nagyot szippantottam bele.

-Úristen jobb? A szívrohamot hoztad rám.

-Igen jobb, de ennyire aggódtál?

-Igen, nagyon.-mondta, és egyre közelebb hajolt.

Az ajkaink súrolták egymást, a szuszogását az arcomon éreztem.A leheletünk teljesen összekeveredett  már éreztem az ajkát az ajkamon, éreztem hogy engedélyt kér a csókhoz amit pár másodperc múlva megadtam.Ajkaink szenvedélyesen falták egymást.Ezt el sem hiszem. Olyan finom a szája. Ez volt életem legjobb csókja, leszámítva, hogy majdnem megfulladtam.

-Zayn, Zayn! Kérlek-mondtam.

-Ne haragudj, csak már nem bírtam ki.-mentegetőzött.

-Jaj én nem ... nagyon jó volt és nem bánom, csak nem kaptam levegőt-mosolyogtam.

Erre ő is elmosolyodott, de tekintetén látszott, hogy azt hiszi, csak a kifogásokat keresem.

Ezért vettem egy nagy levegőt, megfogtam a pulcsija nyakát, közelebb húztam, és megcsókoltam. Karjaival szorosan átölelt, és a hátamat simogatta. Nagyon jól éreztem magam.Boldog voltam.