II.fejezet 2.rész

A megtekintések száma rohamosan nő és ezt nektek köszönhetjük!
Rengeteg a visszajelzés, és ez ösztönöz minket.
Régen volt már új rész, de megpróbálunk sűrűbben írni, ahogy a suli, meg az egyebek engedik.
Na de nem is húzom tovább a szót.
:*

Hope szemszöge:

Elkezdtem mesélni Jessy-nek és Niall-nek:

-Ha..Ha..Harry a gond. Én...-próbáltam belekezdeni, de a sírás elfojtotta szavaimat.

-Hope nyugi.-simította meg Niall a vállamat.

-Inkább megmutatom.-mondtam és odaadtam Jess-nek a tabletemet.

-Mi? Mi ez? Én erről miért nem hallottam?-kérdezte Jess döbbent tekintettel, miközben a hihetetlennek tűnő sorokat olvasta.

-Igen. Kb én is így fogadtam a hírt.-mondtam.

-Niall te tudtad ezt?-kérdezte Jessy.

-Ömm.. hát ezt már az egész banda tudja, de azt is, hogy ez nagy kamu, hisz Harry egész este velünk volt. Úgyhogy semmi okod az aggodalomra Hope.

-Semmi okom? Ez akár-mikor megtörténhetett.

-Ez igaz.- erősített meg Jess-De figyelj Hope, én megpróbálok rákérdezni Zayn-nél.

-Köszönöm.

-De azért Harry-vel, most mi van?-kérdezte.

-Ömm elküldtem a fenébe.

-Basszus, mondjuk megértem, de...

-Jó, jó tudom-vágtam a barátnőm szavába-majd beszélek vele. Majd.

Zayn szemszöge:

Már az ágyban feküdtem. Vártam Jess-t, hogy végezzen a fürdőben.

-Villanyoltás!-mondta, már pizsamában.- De előtte. Zayn, mi az igazság abból, amit a neten írtak Harry-ről és arról a csajról? Egyáltalán ki ő?

-Ugyan kicsim. Ne legyél már ilyen gyerekes.

-Gyerekes?

-Igen. Semmi nem igaz belőle, és a csajt sem ismerjük.

-Okés. Bármi is legyen a bajod, nem tudom, hogy velem miért kell így dörmögni, de akkor jó éjt.-mondtam.

-Ne haragudj.-mondta, majd én hátat fordítottam neki, és megpróbáltam elaludni.

"Ez így nem lesz jó. Ma sem kíméltek a hívogatások, és tiszta ideg vagyok. Ez meglátszik rajtam, és már nem bírok uralkodni magamon. Nem bírom tovább leplezni az idegességemet. Nem tehetem ezt Jess-el. Azt hiszi, rá haragszom. Mit tegyek ...?
..... Á megvan. Ez jó stratégia. De nagyon nehéz lesz. El kell távolodnom kicsit tőle, amíg nem rendeződnek dolgok. Csakis a boldogságunk érdekében teszem. Remélem bírni fogom."

* 2 nap múlva *

Jessica szemszöge.

"Én ezt nem értem. Már 2 napja olyan hideg velem Zayn. Mit tettem? Úgy hiányoznak az esti beszélgetések, a forró csókok, az amikor a hátamat simogatja elalvásig. Talán megbántottam? Vagy már nem kellek neki?"

-Jess nem jössz nézni a fiúkat?-zökkentett ki Hope a gondolataimból, és irányította a tekintetemet a nappaliba, ahol a fiúk az X-box-val játszottak.

-Ömm inkább most nem, köszi.

Niall-t nézve nem túlzottan élvezte, mert ő oda se fért. Összeakadt a tekintetünk, és már ott is termett mellettem.

-Mi az csajszi?-kérdzte.

-Ááá semmi. Látom nem nagyon élvezed.-mondtam.

-Hát ha nem engednek oda. De látom te sem vagy a toppon.

-Hát most erre mit mondjak?

-Nem jössz el velem? Megiszunk egy turmixot. Nehogy már csak ők érezzék jól magukat.

-Tudod mit?! Ez egy jó ötlet.-mondtam, majd felálltam a székről és elindultam a szobámba. Éppen hogy beértem, Zayn állt a hátam mögött.

-Most komolyan elmész vele?-kérdezte.

-Igen. Miért?

-Jess, mintha nem vennéd észre, hogy csak megragadja az alkalmat.

-Zayn. Miért hagytad hogy alkalma legyen? Két napja rám se nézel! Mi a bajod velem!? Miért nem monod meg, ha valami rosszat tettem?!- fakadtam ki.

-Én... Semmi bajom nincs, csak hosszú..-mondta lehajtott fejjel.

-Ó akkor ha majd lesz rám egy kis időd, elmondhatnád igazán, mert már napok óta azon őrlöm magam, hogy mi a franc van.

-Semmi, tényleg nem tettél semmit. De ne menj el vele.

-Tudod mit Zayn? Most már csak azért is elmegyek, és ha most megbocsátasz.-tereltem ki a szobámból, miközben egy könnycsepp folyt végig az arcomon.

-Jess..-suttogta.

Átöltöztem, megpróbáltam lenyugtatni maga, aztán elindultunk. Pár perc múlva megérkeztünk egy bowling terembe.

Körbe néztem. Itt még sosem jártam.

-Azta! Ez tök jó. Niall köszönöm, hogy elhoztál ide.

-Ugyan nincs mit, de figyelj csak, mutatok valami.-mondta, majd egy faliújsághoz vezetett, ahol a hely legjobbjainak képei voltak kirakva.-Na? Ki ismerős?

Aztán megláttam a két képet.

Zayn Malik

Harry Styles

-Csak nem a törzshelyetek?-kérdeztem.

-Mondhatni. Na gyere.Milyen turmixot kérsz?

-Egy epreset.

-Akkor három epres turmixot kérünk szépen.-mondta a pultosnak.

-Hármat?-kérdeztem.

-Persze. Vagy te is kettőt kérsz?

-Isten ments, még az az egy is sok lesz.

-Akkor amit meghagysz, azt nyugodtan rám bízhatod.-vigyorgott.

-Rendben-nevettem el magam.

-Nem is értem Hope miért nem jött.-mondta.

-Hát, .. mert most akarja megbeszélni a dolgokat Harry-vel.

-Á értem.-mosolygott.

Leültünk, ittunk pár kortyot s neki álltunk bowling-ozni. Niall-t magam elé engedtem, mert hát ő ért ehhez az egészhez, de én nem.

-Na akkor most te jössz.-monda.

-Hát nem is tudom.-vakartam meg a fejem.

-Nyugi csak így lazán-mutatta meg a helyes mozdulatot, majd leült a mellettem lévő padra, folytatni a turmix-át.

Nekilendültem, ... és sikerült.

-Láttad ezt Niall? Sikerült!

-Te kész profi vagy.

Nagyon jól éreztük magunkat. Kb 8-ig elvoltunk, aztán elindultunk haza. Nagyon nagy csönd volt odabent. Benyitottunk, és ez a látvány fogadott minket:

Hope sírt a kanapén.

-Hát veled meg mi történt?-rohantam oda hozzá.

-Nem hiszem el..

-Mit? És hol vannak a többiek?

-A többiek? Épp a sárga földig isszák magukat.

-Mi? Na most mesélj el mindent.

-Mikor elmentetek, megjött Eleanor és Danielle. Velük elment Louis és Liam. Én beszélni akartam Harry-vel ... és ...

-És? Hope. Nyugi.

-Megkérdeztem tőle, hogy igaz-e ez az egész, mert én már nem bírom ezt a haragot, ami köztünk van, erre ő felkapta a vizet, és nem lehetett vele semmiről sem beszélni. Aztán a drágalátosnak olyan jó ötlete támadt, hogy a pia mindenre megoldás.

-És Zayn is vele ment.-mondtam.

-Hát hogyne. Mert hogy ő neki is megoldás lesz. 

-Na ez szép. Tudod mit? Menj, fürödj le, és aludj.

-És te? -kérdezte.

-Én megvárom Zayn. 

-Akkor azt inkább nem várom meg-mondta Niall, aztán felment ő is.

Én is lefürödtem, majd a laptopom segítségével ébren próbáltam maradni. Hajnali 1 körül hangokat hallottam, tudtam, hogy megjöttek a fiúk.

-Szia.-köszöntem Zayn-nek, aki bűzlött a piától.

-Hopp .. jajj .. hát te? Még nem alszol? Kicsim ... ejnye.

-Na állj le. Mi a fenét képzelsz? El sem hiszem, hogy elmész berúgni, ahelyett, hogy megbeszélnénk a problémáinkat.

-Megbesz..beszélni? Hát veled? Menj csak a kis Niallké..hez és majd akkor vele beszélj. Hát ő mindig ott van nek..kk..ed. Min..mindig megvigasztal.

Na ez volt az a pont, ahol elszakadt a cérna és lecsatoltam neki egy akkora pofont hogy egyből kijózanodott.

-Hát ő legalább megvigasztal. -mondtam, majd kikerekedett szemibe ütközött tekintetem könnyezni kezdett, és kirohantam.

-Jess..

-Hagyj békén...

II.fejezet 1.rész

~ sziaaasztok :) Megkezdem a második fejezetet ! Megint nagyon köszönjük a 30E látogatót és a 30 feliratkozókat .. összebeszéltek. ;)) A részről csak annyit, hogy eléggé pocsék lett .. bocsi. De azért jó olvasást .x

Hope szemszöge :

Hirtelen a darabokra tört a szívem, remegő ujjal rá mentem és megnyitottam a cikket:

¤

Harry Styles új barátnője vagy csak egy éjszakás kaland lenne ?

Masie Elen egy angol modell állítja, hogy elcsábította a One Direction szívtipróját Harry Stylest. Amikor a zenekar tagjai legutoljára Londonban tartózkodtak. Állítását egy hangfelvétellel és egy fényképpel is bizonyítani tudja, amiket az ominózus estén készített.

A hanganyag még nem került nyilvánosságra, de a fotót a hölgy készséggel továbbította az angol The Plan magazinnak, amelynek természetesen interjút is adott.

" Nincs barátnőm " – állítólag ezeket mondta Harry, mikor a lány barátnőjéről kérdezte. Miután megtörtént a dolog, Harry – talán a Jersey Shore-os srácok példáján okulva – rögtön taxiba ültette a hölgyet, és hazaküldte.

(Starityről a Zaynes cikk átírva.-szerk. megj.)

"Amikor kiszúrtam a jeleit annak, hogy egy éjszakás kaland voltam, nagyon kiakadtam" – mesélte a lány, hozzátéve: " Nem hiszem, hogy most csinálta ezt először."

A legfrissebb hírek szerint miután ez kiderült, Harry eltűnt a nyilvánosság elől, senki nem kapta lencsevégre még. Így nem is cáfolta de nem is erősítette meg a hírt.

(Vivatv.huról a Zaynes cikk átírva.-szerk. megj.)

Ezek szerint nem lesz hosszú életű a kapcsolatuk. Harry részéről meg pláne nem, hiszen ő nem is akarta ezt nyilvánosságra hozni, azt azonban még nem tudjuk, hogy  a hölgy miért mondta el. Minden bizonnyal ebből még nagy botrány lesz, ha Harry végre felbukkan és nyilatkozik az esetről. Reméljük addig a legjobbakat.

BD.

 ( 2013.01.31. )
¤

Vagy négyszer el kellett olvasnom, mire le esett, hogy ez a nő, azt álltja, hogy lefeküdt Harryvel. De Harry miért tett volna ilyet, hiszen azt hittem érez valamit irántam. A dátum a másik lényeges dolog, már januárban kiderült ez a dolog és senki nem mondta el nekem. De az is lehet, hogy Harry se tudta, vagy mi van ha még is és el akarta hallgatni előlem. Hiszen írta az újság, hogy mióta kiderült senki nem látta, és valóban csak hozzám és a próbákra járt be. Rengeteg kérdés kavargott bennem. Éreztem, hogy egyre jobban felidegesít ez az egész dolog, tenyerem izzadni kezdett, észrevettem hogy szívem szabálytalanul gyorsabban vert. Egyre halkabbnak hallottam a mögöttem lévő gép pittyegését. A szobát már túl kicsinek éreztem, ki akartam szabadulni innen mielőtt elájulok. Leraktam kezemből a gépet és papucsot húzva rohantam ki a folyosóra.Elindultam egyik irányba, kerestem valami kijáratot, addig futottam míg végül a mentő bejárathoz nem értem, gondolkodás nélkül kiszaladtam a kellemesen fújó levegőre. A kórház hátsó kert részéhez sietve leültem egy padra. Próbáltam megnyugtatni magam, hallgattam a madarak halk csicsergését, néztem ahogy a szél jobbra balra dönti a fákat. Nem igazán értettem miért zavart ennyire a tény, gondolhattam volna, hogy Harry nem bírja sokáig nő nélkül, de valahol mélyen reméltem, hogy én lehet majd vele.

Harry szemszöge:

Ágy szélén ülve, merengtem a gondolataimba. Mit lehet ilyenkor tenni, ha megvádoltak valamivel ami nem igaz. Azt a képet nevezi bizonyítéknak, azon nem is én vagyok. Már egy jó pár napja, nem mozdultam ki semerre, csak Hopehoz járok be néha. Szegény lány remélem nem olvassa el. Elegem van a rosszindulatú firkászokból és meg ebből a nőből, nem is ismerem, hagyjon engem békén. Elegem lett a töprengésből is, jobbnak láttam kiszellőztetni a fejem. Elmentem egy elég csendes parkba sétálni. Időközben néhány rajongó pillantott meg és jött oda, de hál' istennek nem kérdeztek semmi olyat. Mikor közelebb értek, felvettem a szokásos mosolygós arcomat és készségesen fotózkodtam velük.

Legalább egy órát sétáltam és gondolkodtam, arra jutottam, hogy muszáj lesz elmondanom Hopenak, jobb ha tőlem tudja meg, ezért rögtön kocsiba szálltam és indultam a kórházba. Nem sokára ott is voltam, nagy levegőt vége kiszálltam és a kórterme felé ballagtam. Nagy meglepetésemre senkit nem találtam ott, eléggé megijedtem, ezért gyorsan az első nővért megtalálva megállítottam és kérdeztem:
- Elnézést, Hope merre van?
- Hopenak itt kéne lennie, nincs vizsgálaton.-ment be a szobába majd a kartonját megnézve válaszolt.
- De még sincs itt. Hova az istenbe mehetett?!-már ordítva kérdeztem.
- Nyugodjon meg fiatal ember, megkérdezzük a portást.
Leérve a portához, a férfi készségesen segített volna, ha látta volna Hopeot, de azt mondta hogy erre nem járt. Még jobban ideges lettem, már ütöttem a kezem a falba, mikor a nővér említette az udvart. Nekem sem kellett több átfutva a parkolón hátra siettem a hátsó udvarhoz, először nem ismertem fel, majd végül harmadik ránézésre, felismertem azt a törékeny lányt a padon akihez jöttem. Gyorsan oda siettem és leültem mellé.
- Szia Hope, már mindenhol kerestelek.
- Szia.-mondta halkan, de nem nézett rám.
- Miért vagy idekint?-ültem közelebb mellé, de ő elhúzódott.
- Kiszellőztetem a fejem.
- De miért, mi történt?-reménykedtem benne, hogy nem az amire gondolok.
- Ó végül is semmi, csak akiben megbíztam és közel engedtem magamhoz, jól becsapott.
- Hope, kérlek .. had magyarázzam meg.
- Harry mégis mit? Ezen nincs mit magyaráznod, lefeküdtél vele és kész.
- De nem, hallgass meg kérlek, nem is ismerem azt a lányt, alaptalan vádak ezek mind, higgy nekem. Kérlek.
- Láttam a képet, és te még le sem tagadtad a cikket vagy valami.
- A képen nem én vagyok.-fogtam meg a kezét.-Nézz rám kérlek. Bízz bennem, nem feküdtem le vele és ezt mindenkinek elfogom mondani. Eddig azért nem tettem semmit, mert engem is lesokkolt ez a hír, nem minden nap kapok ilyen súlyos vádakat.
- Nem tudom Harry, jobb lenne ha most elmennél.-engedte el a kezem és elfordult.
- Hope, kérlek, ne csináld ezt, itt vagyok veled, miattad, bocsáss meg.
- Nem tudom mi legyen, menj most el kérlek.
- Oké, ha ezt akarod.
Nagy nehezen felálltam és ott hagytam. Nem tehettem mást, nem akart vagy nem tudott megbocsájtani és ez akaratlanul is fájt. Elegem van mindenből, miért büntetnek engem megint, a francba.-mondtam mikor már harmadjára nem sikerül elindulnom a kocsival. Mikor végre beindult ez a tragacs első utam a jól ismert kocsmába vezetett. Kértem egy üveg whiskyt és leültem a legtávolabbi sarokba. Azt hiszem most mondhatom, hogy alkoholba fojtom a bánatom. 

Hope szemszöge:

Még egy éjszaka és haza mehetek, végre. Alig tudtam aludni, mindig Harry körül kavarogtak a gondoltaim. Vajon hol lehet, mit csinálhat, de legfőképpen próbáltam kideríteni az érzéseimet iránta. Kaptam a nővértől egy altatót mert már nagyon elakartam aludni.Hatott.
Másnap reggel, rögtön felhívtam Jesst, akinek még nem mondtam el a dolgokat, csak megkérdtem, hogy küldjön értem valakit. Az a valaki nagyon pontos volt, a 10 órai vizit után meg is jelent az ajtómban.
- Végre kiszabadulsz innen mi?-vigyorgott az ajtófélfának dőlve.
- Hát igen, ideje volt már. Mehetünk?
- Naná, hagyjad csak, viszem a cuccaidat.
Végre elhagyhattam ezt a szörnyű helyet, az ellátás és a betegség sem volt olyan rossz mint, ez a hír és az utána töltött szörnyű idő. Bemásztam az autóba és indultunk is haza, végre a saját ágyamba aludhatok ez lebegett a szemem előtt, na meg egy kiadós zuhany.

- És hogy vagy, teljesen felépültél?

- Igen, most már jól vagyok .. fizikailag.
- Ezt hogy érted?
- Majd bent elmondom, nem akarom kétszer. Ha nem gond?!-mondtam miközben megérkeztünk a házunk elé.-Köszönöm a fuvart, Niall.
- Bár mikor.-kacsintott rám.
Megfogtam néhány cuccomat és bementünk a házba illetve csak akartunk mivel Jess rántotta ki előttem az ajtót és a nyakamba ugorva sírt, azt hiszem.
- Héé, nyugii, megfojtasz. Ne sírj, kérlek.
- De annyira örülök, hogy itthon vagy.-engedett el és a nappali felé terelt.-Most ülj le és mindent tudni akarok erről a Harrys dologról.
- Most már én is.-mondta Niall és leült mellém a kanapéra.
Most már nem bírtam visszatartani a sírást és már nem is akartam, nagy nehezen de belekezdtem a mondókámba, már az elején kis szünetet tartva megálltam a könnyeim miatt.

Szavazás 2 !

Szavazást lezártuk !

Hogy tetszik a KISS U videoklip?

239 szavazattal bebizonyosodott, hogy "mindenki" imádja a Kiss You-t. ^^

Köszönjük mindenkinek aki szavazott. :)

Aztán hallgassátok kifulladásig.

ui: Az új fejezet új résszel, holnap utánra várható!

(azt hiszem most már megszerettem a matrózblúzt ;)

I.fejezet 20.rész : FEJEZET ZÁRÓ !

~ El sem hiszem, de elérkeztünk az utolsó részhez ebben az fejezetben.

 Pontosabban ezzel a résszel lezárjuk Jessica és Zayn fejezetét. Ez nem azt jelenti, hogy róluk nem lesz szó, hanem csak annyi, hogy kevesebb lesz az ő szemszögük és ezáltal az ő részük is. De ne aggódjatok a következő is lesz a fő szála csak más páros. ;) Tehát, ha van még vmi kérdésetek akkor írjatok bátran, de most olvasáááááás ! :*

Jessica szemszöge:

Délután 3 óra lehetett, mikor véletlenül ráültem a távirányítóra. Fiúk sehol pontosabban a házban sehol, valahol biztos vannak csak senki nem kötötte az orromra. Hope sajna még kórházban. Ezért egyedül vagyok itthon, pontosabban az 1D házban maradtam. Igazából már mindenki az otthonának hívja, mióta megismertük a srácokat általában itt alszunk. Szeretem ezt a helyet ez is már az otthonom. Szóval nem volt sok kedvem semmihez, így kötöttem ki a kanapén vagyis inkább a távirányítom. Nagy meglepetésemre bekapcsolódott a tv és egy ismerős arc integettet felém.

- Hello Jess ! Remélem mikor ezt a videót nézed, egyedül vagy a lakásban, ugyanis most játszunk egy kicsit.-hallottam Zayn izgatott hangját a tv-ből.
- A feladat egyszerű: néhány cetli el van rejtve a házba, ha megtalálod őket, összetudod őket rakni és kiadnak egy címet, amivel eljuthatsz hozzám.Fél óra különbséggel adom az 5 instrukciót amivel meg kell keresned a cetliket. Remélem hatig oda találsz hozzám. Várlak. Szeretlek.

Ezt nem tudom el hinni, akkor ezért tűnt el mindenki, mindenki ellenem van.Vágtam volna be a durcát, ha nem folytatódik a videó.
- Az első cetlit könnyű lesz megtalálni, annyit segíthetek, hogy legutoljára ott találkoztunk. 
Gondolkodás nélkül fel álltam és körbe néztem a házban még mindig nem tudom elhinni, hogy ezt kell csinálnom, mintha kandi-kamerás műsorban lennék. De nem baj mára úgy sem volt program, tehát gondolkozzunk, hol találkoztunk utoljára.Ma még nem is láttam, hiszen reggel már nem volt az ágyban, hát persze az ágy. Rohantam fel az emeletre be a szobánkba. Le a takaró semmi, fel a párnák semmi, fel a lepedő és ott van. Különösebb dologra számítottam, de csak egy fehér papír néhány betűvel.

Mi lehet az, hogy EBEN. Egyszerűen semmi nem jutott eszembe, semmi jónak nem vagyok az elrontója tehát nem googliztam rá. Gondoltam felhívom Hopeot, de ő is tuti be van avatva nem segítene, tehát vártam. Eltelt a félóra és pontosan folytatódott videó.

- Remélem sikerült megtalálnod, a második cetli ott lesz elrejtve ahol a legtöbb időt szoktam eltölteni.
Ez könnyű gondoltam magamban és elkezdtem keresgélni a kanapén a párnák alatt meg a fotelben, de semmi. Gondolkodj Jess, hol van a legtöbbet Zayn. Ja hát persze a fürdő. Pontosabban a tükörnél, meg is lett az eredménye a tükör mögött ott a második lap.

Aha, szóval EBENSON, ez egy név, na mostmár lehet, étterem, mozi, szálloda, utca, park és mi egymásnak a neve. Így még nem tudtam meg sokkal többet. Megint vártam. Pontban 4kor megint kaptam egy instrukciót:
- Akkor lássuk Jess, mennyire ismered Hopeot, a következő cetli Hope kedvenc DVD-jének a tokjában lesz.
Na ne, annyi filmet szeret és annyi van ezen a polcon-néztem magam mellé.Akkor úgy is van egy félórám álljunk neki.Balról jobbra az első polcot szépen leszedtem és átnéztem sehol nem volt cetli, jön a második polc azon sem volt, már majdnem 100 tokot végig néztem mikor rápillantottam az óra sietnem kell, mindjárt letelik az időm. Hol lehet Hope kedvenc filmje, már nem is az a kérdés, hogy mi hanem, hogy hol van. De ha a kedvence akkor tuti, hogy a szobájában lesz, és nem is csalódtam az én barátosnémban a tv-je tetején félig kinyitva a Barátság Extrákkal tok és kikandikál belőle az én cetlim, gyorsan felkaptam és olvastam.

Tehát STREET, meg van Zayn a EBENSON STREET-en lesz de az egy hosszú utca, mondtam magamban miközben a térképet nézegettem, jól van na, nem bírtam ki, muszáj volt utána néznem egy kicsit. De már szólalt is meg Zayn a tv-ből.

- Remélem már meg van a 3.cetli, a 4.ről annyit lehet tudni, hogy ott van ahol ma még nem voltál de már valaki reggel rakott oda valamit, persze a cetlin kívül.
Hát köszi, ez aztán a segítség, szóval akkor gondolkozzunk, volt már ott valaki és rakott oda valamit de én még nem voltam ott. Ez aztán a halandzsa. A lakásban szinte mindent végig jártam de mindenki volt már miden hol. Ekkor villantba az udvar, kimentem a hátsó ajtón átnéztem a hintaágyat meg mindent, de semmi. Visszamentem a nappaliba és abban a szent pillanatban amikor lenéztem a kis asztalkára beugrott, hogy senki nem hozta be a postát, hiszen azt mindig oda rakjuk. Tehát a postás az aki volt már ott és rakott oda vmit. Rohantam ki papucsba a postaládához és voálá ott van a kis cetlim.

És igen egy ház szám. Bár elég sok egy rendes kis házhoz, már nagyon kíváncsi vagyok milyen ház is lehet ez. De jó vagyok, már 4 meg van, most jön az utolsó, pontban fél 6kor meg szólalt Zayn és elmondta az utolsó utasítást.
- Az utolsó cetlit megtalálod, ott ahol a kedvenc dolgaid vannak. Remélem meg lesz és eltalálsz hozzám. Itt én végeztem is a játékkal, hatkor találkozunk.
És vége a filmnek, ajaj ezen múlik minden, hol vannak a kedvenc dolgaim. A szobámban lesz az biztos, ott elég gyorsan felforgattam mindent, a rajzcuccaimtól kezdve az ágynemű tartón át az éjjeliszekrényemben mindent de nincs meg. Végső elkeseredettségeben kinyítottam a nagy ruhás szekrényemet és mit látok, egy gyönyörű ruhát amire fel van tűzve az én cetlim.

" Gratulálok sikerült megtalálni az utolsó cetlit. Ebbe a ruhába gyere, a taxi 6ra ott lesz. x Zayn "-Olvastam fel már harmadjára hangosan. Nem hiszem el, hogy lehet valaki ennyire édes, nem csak ez a játék, hanem ez a gyönyörű ruha is.Van félórám, hogy elkészüljek, tehát irány a zuhany.

Zayn szemszög:

Egész nap az estét terveztem, mindennek tökéletesnek kell lennie. Remélem tetszett neki az a kis játék délután és ide talál. Már lassan ötöt ütött az óra és még el kell hoznom a virágot. Leszaladtam a közeli virágoshoz és az előre megrendelt csokor már ott várt. Nem tudtam pontosan mennyit és milyet ezért maradtam a régimódi hatalmas vörös rózsa csokornál.

Vissza rohantam a hotelba és mondtam, hogy vigyék fel az asztalunkhoz. Nagyon sokat agyaltam, hol vacsorázzunk meg, de a srácokkal megszavaztattam, hogy egy hotel tetején legyünk, ahol gyönyörű kilátás nyílik Londonra. Remélem tetszeni fog neki ez a kis vacsora.

Rohangáltam még egy kicsit néhány apróság miatt, de már itt volt az ideje készülődni, lefürödtem és átöltöztem abban a hotelszobában amit kivettem, az este folytatása érdekében is. Teljesen föl voltam spanolva a pincér gyerek még le is fényképezett.

Lassan hat óra, felmentem a tetőre és vártam. Hat órakor pontban nyílt a tető ajtó és belépett rajta az én gyönyörűségen. Megláttam és teljesen elfelejtkeztem mindenről, izzadni kezdett a tenyerem, a szívem szinte ki akart esni a helyéről. Azt a ruhát mikor megláttam, a kirakatban tudtam, hogy neki csodálatosan fog állni, és igazam lett mesébe illő.

Elindultam felé, mert ő mozdulatlanul állt az ajtóban és gyönyörködött a kilátásban.
- Csoda szép vagy.-mondtam és megfogva a kezét adtam egy puszit a szájára.
- Zayn, ezt mind miattam? Istenem, ez hihetetlen, annyira köszönöm.
- Ugyan, gyere foglalj helyet.-oda vezettem az asztalhoz és kihúztam neki a székét.
- Látom ide találtál, akkor ezek szerint meg lett az összes cetli.-mondtam kicsit nevetve.
- Igen megtaláltam, egyszerűbb lett volna, ha megmondod, de így legalább nem unatkoztam.
- Ez így sokkal jobb volt. Látni akartam volna az arcod.
- Hát eléggé meglepődtem, főleg mikor meg láttam ezt a ruhát.
- Remélem tetszik?
- Még hogy tetszik, imádom.
- Én is rajtad.-kacsintottam rá.
Közben megkaptuk a vacsoránkat, egy üveg bor mellett elfogyasztottuk.
- Jessica, kérlek állj fel.-mondtam és oda mentem a rózsához és felkaptam.- Ez is a tiéd, drágám.
- Azta, köszönöm, hatalmas.-nyomott egy csókot az arcomra.
Hirtelen elindult a semmiből -na jó nem a semmiből, előre meg volt tervezve- egy szám.
- Szabad egy táncra?-hajoltam meg előtte.
- Ohh, természetesen.-mondta és közben lerakta a csokrot az asztalra.
Ott táncoltunk a tetőn, sötétben csak a gyertyák világították meg az én szerelmemet, azt akartam, hogy ez a pillanat sose múljon el. Éreztem, hogy ő is ezt érezni, minél jobban hozzám bújt, én is egyre szorosabban fogtam a derekát. Semmi szabályosság nem volt a táncunkban, csak jobbra balra dülöngéltünk, de még is ez volt életem legjobb tánca. Vége lett a számnak, de mi még mindig ott keringtünk, nem bírtuk abba hagyni, érezni akartuk egymás közelségét.
- Gyere üljünk le.-húztam oda egy ilyen többszemélyes fotel szerűségre.
- Annyira romantikus ez az egész. Még mindig nem hiszem el, hogy én vagyok az a szerencsés lány, aki veled lehet.-mondta és láttam rajta, hogy elpirult.
- Pedig te vagy az egyetlen.
- Még jó.-nevetett fel.

Felálltam oda sétáltam a rózsa mellé az asztalhoz és megfogtam azt a kis fekete dobozkát  ami már oda volt készítve. Izgultam, mikor átadtam az ajándékot, remélem tetszeni fog neki.

- Jaj Zayn, ez nagyon szép, köszönöm.-csókolt meg.-Egész este csak engem kényeztetsz, én meg csak köszönömöket tudok mondani.

- Még szép, hogy téged, te vagy az én csodálatos barátnőm.

Felraktam neki a nyakláncot, közben néha megcsókolgattam a nyakát ott ahol szereti.
Visszafordult és akkor láttam meg néhány könnycseppet a szemében.
- Mi a baj?
- Én .. örömömben sírok, annyira tökéletes minden.-mondta és közben letöröltem az arcáról a könnyeket egy-egy csókkal.
- Szeretlek Zayn, örökre.-bújt hozzám, miközben végig húzta az ujját a nyakláncon.
- Én is szeretlek, mindennél jobban.-csókoltam bele a hajába.

~

~

Remélem elnyerte a tetszésetek ez az érzelmes rész, tele képekkel. Egy jó pár napig dolgoztam vele, miközben egy tucat romantikus számot meghallgattam. Szóval milyen volt ez Zessica ( Zayn+Jessica) zárórész ? ;))

FELIRATKOZNI LEHET !

Harry Birthday :)

~ Happy Birthday Harry ! :)

A mi nőcsábászunk ma lett 19 éves, el sem hiszem, hogy ő a legfiatalabb. Nagyon boldog születésnapot, Hazza! <3

ui: a rész holnap kora délutánra várható. :*

I.fejezet 19.rész

Kedves olvasóink! Sajnálom, hogy késtem, de a suli ...
Nagyon köszönjük a dicséreteket, és a szép szavakat! :)
Igyekszünk kihozni magunkból a legjobbat, miattatok!!!
Nem is tudom mit mondhatnék ... nem jutok szóhoz, ezért inkább elkezdem folytatni a mi kis story-nkat.. :)

ui: a ruhás rajzokat én rajzoltam. (Kiki)


Jessica szemszöge:

A tegnapi interjú óta nem találkoztam Zaynnel. Biztosan sok dolga volt.
Reggel 6 óra, készülődöm, mert 8-ra Rachel-höz kell mennem a stúdióba. Ma mutatom be a legújabb tervrajzaimat, amit Eleanor-nak terveztem. Megpróbáltam halkan kimenni a fürdőbe, hogy Hope-ot ne ébresszem föl, de rájöttem, hogy ő most nincs is itthon. Olyan fura nélküle ez a ház. Felöltöztem, összekötöttem a hajamat.

Reggelizni valahogy nem volt kedvem az izgalomtól, ezért csináltam magamnak egy kávét, és épp amikor elkezdtem kortyolgatni, csengettek. Kinyitottam az ajtót:
-Zayn!? Hát te? Már hiányoztál.-mondtam boldogan, miközben szorosan átöleltem.
-Ugye ma mész Rachel-höz?
-Igen miért?
-Hát csak gondoltam, ha úgy is útba esik a stúdió felé, akkor elviszlek.
-Jaj nagyon aranyos vagy, de még korán lennék.-mondtam.
-Hát nem egyenesen oda mennénk. Gondolom nem ettél ma még semmit.
-Ömm ezt miből gondolod?
-Nincs igazam?-húzta fel egyik szemöldökét.
-De-pirultam el.
-Akkor elviszlek egy gyors reggelire.
-Rendben-mondtam és kapott tőlem egy nagy szájra cuppanóst.
Beültünk az autóba, és elindultunk.
-És? Hogy sikerült  a tegnapi interjú?
-Hát ne is kérdezd...
-Mi volt?-kérdeztem ijedten.
-Hát rákérdeztek Harry-re...
-És?!
-Elmondta, hogy van valakije, de azt nem részletezte, hogy ki, és hogy mennyire komoly a kapcsolat.
-De hogy került szóba?
-Csak ez volt a téma-vágta rá-mindenkitől megkérdezte a szerelmi státuszát.
-És te mit mondtál?
-Majd meglátod a cikkben..-vigyorgott.
-Na ne szórakozz!! Zayn!
-Jól van jól van hát persze hogy elmondtam, hogy Téged szeretlek!!-mondta, miközben leparkolt, egy kávézó előtt.
-Mikor jelenik meg az újság?-kérdeztem.
-Ma még csak a honlapon lesz fönt, holnap jelenik meg.
-Kíváncsi leszek, hogy mit fognak bekavarni..-mondtam cinikusan.
-Hát arra én is -mondta Zayn, majd kiszálltunk az autóból.
Megreggeliztünk, persze ő fizetett, aztán elvitt a stúdióba.
-Köszönöm !-mondtam, mire ő odanyúlt, megfogta az államat, és hosszasan megcsókolt.
Teljesen feltöltött, úgy éreztem, hogy ma bármi sikerülhet. Az egész testem bizsergett. Imádom.
-Sok sikert.-suttogta, majd megpuszilta a nyakamat.
-Szeretlek.-suttogtam vissza, miközben  ő csücsörített, a következő "adagért", mire én hirtelen elrántottam a fejemet, és kiugrottam a kocsiból.
-Héj!-kiabált utánam-ezt most miért csináltad?
-Hogy fűtsön egész nap a vágy, hogy befejezhesd!-kacsintottam, mire ő elmosolyodott, és elhajtott.
Beléptem Rachel irodájába.
-Szija csajszi!-mondta
-Heló, hoztam a rajzokat.-mosolyogtam.
Nagyon szimpatikus nő, és úgy érzem, hogy nagyon jóban leszünk mi még.
-Na had nézzem,azokat a műveket!-nyújtotta karját rajzaim felé-ugye hármat beszéltünk meg?
-Igeni-igen. Hát remélem tetszeni fognak-mondtam, miközben ő kinyitotta a mappát.

-ÓÓ szuper, nagyon jó.-mondogatta lapozgatás közben.-Remek! Hát akkor ezzel meg is lennénk. Adom is a fizetésed.-nyúlt be íróasztala fiókjába, és átnyújtott 170 £-ot. 

Három ruháért ennyi pénzt? Nem mertem kimutatni, hogy mennyire örülök, inkább úgy tettem, mintha már profi lennék, és ez természetes lenne.

-Köszönöm!-mondtam.

-Majd hívlak, ha kész lesz a varrónő, vagy ha gondolod hívhatlak a fotózáskor is.

-A fotózáskor jönnék.-mondtam.

-Rendben, akkor majd hívlak!

-Köszönöm! Szia!

-Szia!

Amint kiértem az épületből, felszálltam az első buszra, és indultam Hope-hoz.Utazás közben felhívtam Zaynt:

-Haló? Igen mondd kicsim!

-Nem zavarlak?

-Te? Soha!

-Képzeld, nagyon jól sikerült, és mindjárt ki is fizettek.

-Nagyon szorítottam. Este majd elmesélsz mindent.

-Átjössz?

-Naná! Be kell fejeznem ami félbe maradt reggel.

-Igaz! Be megyek Hope-hoz.

-Örülni fog neked.

-Na akkor nem is zavarlak tovább. 

-Nem zavartál! Szija! Szeretlek.

-Én is.-mondtam, majd letettem.

Oda értem a kórházba. Szaladtam a kórteremhez. Be sem kopogtam, csak berontottam, mert láttam az ablakból, hogy a beteg ébren van.

-Jessy!! Úgy örülök, hogy látlak! Te nagyon boldog vagy!! Mesélj!!-mondta, mikor meglátott a vigyorgós képemmel.

-Nem fogod elhinni, de most kerestem 170 £-ot, 3db rajzzal.

-Mi?? 170 £-ot??-csak ámult-Jújj Jess nagyon büszke vagyok rád!! Ez remek!

-Hát nekem mondod? Végre nem kell azon agyalnom, hogy melyik járattal menjek haza. Jaj Hope, ... de veled mi van! Mesélj te is. Vannak helyes ápolók?

-Igen választhatsz valamelyik 50 éves közül-válaszolt, mire nagy nevetésben törtünk ki.

Elmesélte, hogy Harry-vel egyre közelebb kerülnek egymáshoz, aminek én nagyon örülök. Beszélgettünk egy órácskát, majd mennem kellett.

Hope szemszöge:

Nagyon jó, hogy itt volt Jessica, és nagy megkönnyebbülés, hogy ilyen nagy sikere volt ma. Olyan szép idő van kint, ezért gondoltam, kimegyek a tornácra. Már vagy fél órája élveztem a nap gyenge sugarait az arcomon, amikor megérkezett a következő látogatóm.

-Szija Hope!-mondta Harry, és átnyújtott egy szatyrot.

-Szija! Ez meg mi?-néztem a szatyorba.

-Gondoltam hozok neked valami ehetőbbet, mint ez a koszt, ezért bementem az egyik közeli étterembe, és kértem neked egy ebédet, meg hoztam neked egy kis édességet.

-Hát nagyon köszönöm. Ez nagyon figyelmes.-pirultam el, majd leraktam ez éjjeliszekrényemre, és visszamentem a tornácra. Harry nagyon fura volt, sokszor csak bambult a semmibe a beszélgetésünk közben.

-Minden rendben?- kérdeztem.-mMi volt a tegnapi interjún?

-Ömm semmi..s..semmi különös nem volt.-hebegett.

-Biztos?Ez nem volt túl meggyőző.

-Tényleg nem volt semmi, inkább beszéljünk arról, hogy veled mi van-terelte el a szót.-Nagyon jól nézel ki.

-Ugye ezt te sem gondolod komolyan?-mosolyogtam rá-Mi olyan vonzó ezen a kinyúlt pólón?

-Nem a póló a vonzó, hanem aki hordja.

-Ó, szóval én vagyok az. Ezek a bókok nagyon jól esnek, főleg most, hogy ilyen retardáltnak érzem magam.

-Miről beszélsz? Miért érzed magad annak?? Gyönyörű vagy még ebben a kórházban is. Mikor jöttem épp azt néztem, hogy mekkora fényesség tör ki a kórtermed ablakán, de rájöttem, hogy te ragyogod be ezt a közeget.-mondta, mire én még jobban elpirultam.

-Te aztán tudsz bókolni!

-És még milyen jól tudok csókolni!-mondta, majd egyre közelebb hajolt.

Göndör fürtjei már a homlokomat csiklandozták, lehelete az számat melengette. A szívem egyre hevesebben vert, az arcom egyre forróbb lett, a homlokom izzadni kezdett. Még sosem hozott ki belőlem ilyen érzelmeket. Egyre sűrűbben kellett levegőt vennem, és akkor ajkain összetapadtak. Csókja, mint valami infúzió hatott. Egyszerre, mintha jobban kisütött volna a nap.

-Olyan finom vagy-mondta, miután befejezte a csókot.

Én csak meredtem a szemébe.

-Harry, hisz mi még nem is járunk..

-És? Attól még csenhetek egy-két csókot? Nem?-kacsintott-Gyere menjünk be.

Megfogta a kezemet és bementünk a szobába. Igaza van attól még megcsókolhat, különben is úgy érzem, hogy hamarosan ... több lesz köztünk. 

-Na mikor is jöhetsz haza?-kérdezte.

-Hát ha minden igaz, akkor 2 nap múlva.

-Az szombat ugye?

-Igen-mondtam.

-Akkor vasárnap eljönnél velem moziba, meg sétálnánk egy kicsit, na de csak mértékkel, nehogy megerőltesd magad.-mondta figyelmesen.

-Hát nem is tudom.

-Ajj ne kérettesd már magad. Most azt akarod, hogy letérdeljek, és könyörögjek?

-Elmegyek veled.

-Rendben, már alig várom.-mondta, majd adott a homlokomra egy puszit.-Amit meg hoztam azt edd meg, mert ki fog hűlni.

-Jól van-mosolyogtam, majd elment.

Megebédeltem, majd belenyúltam a szatyorba az édesség után kutatva. Ki vettem a kis szív alakú dobozt, amiben isteni bon-bon-ok voltak. Miután jóllaktam, elővettem a táblagépemet, és böngésztem egy kicsit a neten. Nagyon jól éreztem magam egészen addig, amíg meg nem akadt a szemem egy cikken:

Mi? Ki ez a csaj? És mi az hogy kiderült a titok? Ezt nem hiszel el? Akkor ezért terelte a szót? Megcsalt? Én ezt nem értem. De az a csaj sokkal szebb nálam. ÁÁÁÁÁ.....

I.fejezet 18.rész

Köszönjük a több, mint 20.000 látogatást!!! Nagyon jól haladunk. Köszönjük a sok kommentet és visszajelzést is !!!
Már úgy vagyunk vele mi is, mint ti, hogy nem bírunk várni a következő résszel, úgyhogy egy kicsit hamarabb hoztam ezt a részt !!
Jó olvasást!!! 
:*

Zayn szemszöge:

Csak állt velem szembe, és nézett rám. Látszott rajta, hogy fontos dologról kell döntenie.
-Zayn én.... -mondta, majd közelebb jött, megfogta az arcomat, és kétségbeesett szemekkel nézett rám.
Nagyon megijesztett. Ez a tekintet nem sejtet jót.
-Igen? Mondd bátran.
-Szeretlek!! És ezt el szeretném kürtölni az egész világnak. Bár kicsit félek a reakcióktól, de....
-Jess ne folytasd.-mondtam, és egy csókkal elhallgattattam, majd felkaptam és elkezdtem pörögni örömömben.

-Zayn állj meg, mert elszédültem!-vigyorogta Jess.

-Elszédültél?-mondtam.-Akkor gyere csak!-és oda vittem az ágyhoz.

Ledobtam, majd elkezdtem csiklandozni, ahol csak értem.

-Zayn!! Nee!! Nagyon csikis vagyok!! Be fogok pisilni!!

-Sebaj!-mondtam.

Erre ő valahogy fölém került, és rám ült.

-Na akkor most lássuk, hogy te hol vagy csikis!-mondta és elkezdte csikálni a talpamat.

-ÁÁÁÁ neee !! Egyből rátapintottál!!! Hagyd abba!!

-Na azt már nem!!!-mondta, és röhögött a "kínomon".

Megfogtam, és a derekánál fogva magam mellé fektettem.

-Oké-oké megadom magam!-mondtam,majd elkezdtem csókolgatni a nyakát, mire ő a hátamat kezdte simogatni.

Ujját végigvezette a gerincemen, oda majd vissza. Tisza libabőrös lettem ismét, mire ő a múltkorihoz hasonlóan elkezdett nevetni.

-Egy újabb gyenge pont!?-monda, mire ujjammal megcsikáltam combja belső felét.

-Pontosan!-mondtam, miután észrevettem, hogy ő is libabőrös lett.

Harry szemszöge:

Megígértem Hopenak, hogy otthon alszok, ezért el kellett tőle búcsúznom.
-Szia, drága, most mennem kell.
-Jól van Harry. Holnap is bejössz ugye?
-Persze, de nem ígérem, hogy korán jövök,mert interjúra kell mennünk.
-Remélem nem lesz szó a randinkról.
-Mi? Miért lenne? -lepődtem meg a mondatán, hisz ő nem tudhat a cikkről, amit Zayn-ékről írtak.
-Hát mivel megláttak minket az étterembe.-mondta.
-Ja!! Azt lerendeztem már.-nyugtattam le. Nem tudtam mást kitalálni, mert nekem ez a része teljesen kiesett az estéből.
-Hála Istennek.. Köszönöm.-hálálkodott.
-Ugyan már!-legyintettem, majd nekiindultam, hogy nyomjak az arcára egy puszit, mire ő visszafordította a fejét, és egy nagy csók vette kezdetét.
Tarkómat simogatta, én pedig szépen lassan benyúltam a takaró alá, és kezemet egyre följebb csúsztattam combján, egészen addig, míg a fenekéhez nem értem. Csókunk olyan forró volt. Végre éreztem, hogy ő is akarja. A szoba fullig volt érzelmekkel, ajkain falták egymást. Istenem miért kapkodtam el a dolgokat akkor? Ez a lány megéri, hogy várjak rá.
-Gondoltam fejezzük be, amit Zayn megzavart-szakította meg a csókot.
-Hát ez egy jó ötlet volt. Repetát is kapok?-kérdeztem vigyorogva.
Erre ő elmosolyodott:
-De csak, hogy holnap jól sikerüljön az interjú.-mondta, és beleharapott alsó ajkamba.
Megpróbáltam visszacsókolni, de csak felnevetett és közben ellökött.

-Oszd be!-kacsintott.
-Jól van Hope, ezt még visszakapod- majd nagy vigyorral elmentem.
Kiléptem az ajtón, de még az ablakból visszanéztem rá. Olyan aranyos volt ahogy ott vigyorgott magában.

Másnap reggel 7-kor keltünk, kivéve Zayn-t, ugyanis ő minimum 1 órával előbb kel, hogy időben elkészüljön.
-Na mi volt tegnap? Mit beszéltetek meg?-kérdeztem.
-Azt, hogy majd meglátod.-kacsintott, miközben mosta le a zselét a kezéről.
-Ne húzd már az agyamat! Bejelented?
-Pesze!-vigyorgott.
-Most leizzadtam!-mondtam.
-Nem kell izgulni-csapkodta meg az arcomat, mire én egy határozott mozdulattal elindítottam a kezemet a haja felé, hogy összeborzoljam.-Azt ne merd meg tenni!-mondta, és mint egy ninja, ragadta meg a karomat.
-Jól van te nyertél-röhögtem.
-Ez van tesa! -mondta nagyképűen,de viccesen, és kiment a fürdőből.
Nagyon izgulok, hogy nekem is szánnak e kérdéseket a Hope-val való randimmal kapcsolatba.

Zayn szemszöge:

Megérkeztünk a Fabulous magazin székházába.
-Gyertek fiúk!-mondta egy kedves nő, aki a riportszobába vezetett minket, ahol már ott ült az újság író.
-Sziasztok! Nathalie Wine.-fogott velünk kezet.-Kezdhetjük?-kérdezte.
-Persze-mondta Louis.
Mindenre kitértünk, Eleanor-ra, Danielle-re, Niall facérságára, aztán jöttem én.
-Nos Zayn! Gondolom te is hallottad a pletykát, hogy van egy barátnőd, aki terhes. Öntsünk tiszta vizet a pohárba, és mondd el nekünk, ebből mi igaz.
-Igen hallottam azt a mocskos pletykát. Az igazság az, hogy a barátnőm nem terhes, csak látogatóba voltunka kórházban.
-Szóval tényleg van egy új barátnőd?
-Igen.
-Nahát!! Erre nem is számítottam, hogy ilyen könnyű lesz belőled kiszedni!!-örvendezett.
-Megbeszéltük, hogy nem szeretnénk tovább titkolni a dolgot, és felvállaljuk.
-És szabad tudni az szerencsés lány nevét, akire mostantól milliók lesznek féltékenyek?
-Ömm.. persze .. Jessica.. Jessicának hívják.

Harry szemszöge:

-Értem ez egy igen kielégítő és tartalmas beszélgetés volt, úgyhogy tovább nem is faggatózok...-mondta Nathalie.
Hirtelen nagy kő esett le a szívemről, amikor folytatta a mondatát:
-...rólad Zayn, de Harry sem úszhatja meg.Szóval, Harry tudomásunkra jutott, hogy neked is van valakid, pontosabban randiztál valakivel. Erről mit tudnál mondani?
Basszus, ezt nem hiszem el. Most mi tévő legyek? Ha letagadom, megint elkövetem azt a hibát, amit megígértem Hopnek, hogy nem fogom. Nem akarom, hogy ugyan az történjen, ami az első este a buliban. De, .... ha .. elmondom, akkor ...
-Szóval?-zökkentett ki gondolataimból.
-Ömm, igen hát ez az infó sem hazudik, de többet nem szeretnék erről mondani.

-Ugyan! Ha már mindenki mesélt magáról..

-Mesélek én magamról, de ezt a témát hanyagoljuk. Jó?-mondtam egy kicsit ingerültebben.

-Rendben, látom számodra igen gyengéd dolgokat hoztam föl, sebaj, majd te is megenyhülsz, és akkor megtudunk mindent-mosolygott.-Akkor végeztünk is. Köszönöm a lehetőséget!

-Mi köszönjük!-mondta Liam.

Hazafelé tartottunk, mikor Zayn fordult hátra az anyósülésből:

-Ez mi volt? Nem megbeszéltük, hogy nem mondasz semmit?

-De, de eszembe jutott az az este, amikor ott hagytam ugyan így egy hülye firkász miatt.

-Jah, akkor már minden világos-monda.

Arra lettem figyelmes, hogy folyamatosan a telefonján nyomkodja a "letesz" gombot.

-Mi az? Mi van a telefonoddal?-kérdeztem.

-Én is akartam kérdezni, miért nem veszed fel vagy valami!?-kérdezte Niall.

-Ömm semmi, semmi ...

-Na ne hülyíts-mondtam, majd kikaptam a kezéből.-Baszki ezt mind Perrie küldte?!

Ne felejtsetek LIKE-olni, KOMMENT-elni és FELIRATKOZ-ni!!! :))