IV.fejezet 7.rész

~ Sziasztok :) Végre túl éltem az infót, köszönöm a támogatást. :)) Mától már nincs "semmi" dolgom így tudtam hozni a részt. Remélem hamar megjavul Kinga gépe is és vissza áll a régi rendszer. Addig is itt egy hosszabb rész, jó olvasást. x

Ezt a zenét hallgattam írás közben: 

Harry szemszöge:

Anya teljesen nyugodtan beinvitálta a nappaliba majd elvette a tálcát tőle és kivitte a konyhába. Taylor nagy mosollyal jött felém majd két puszit adva köszöntött:
- Szia Harry. Jó látni téged, megint.-az utolsó szót úgy tette hozzá, hogy már csak én halljam.
- Hello.-mondtam bunkón. Igen az is leszek vele, elegem van belőle, csak megkeseríteni tudja az életemet. Ettől akartam megvédeni Hopeot, de már túl késő.
- Szia Taylor vagyok! Harry volt barátnője.-mutatkozott be Hopenak.
Igen, ez az baszd meg, nem bírtad volna kihagyni, mi?! Szegény Hope tágra nyílt szemmel bámult hol rám hol Taylorra.
- Hope Richardson, Harry mostani barátnője.-mondta Hope, bár hangjából még mindig kilehetett hallani a meglepődöttségest és talán egy kis csalódottságot is.
Közben Anya is megérkezett közénk és hellyel kínálta őt. Ja, hogy le is akart volna ülni?! Hoppá, azt hittem nem marad..
Én is leültem Hope mellé, azonban mikor átakartam karolni elhúzódott. Nem értettem ezt a reakciót ezért a füléhez hajolva megkérdeztem:
- Valami baj van?
Egyszerűen csak rám nézett és megrázta a fejét egy fintor kíséretében, tudtam, hogy ez a fintor most nekem szólt. Taylor belekezdett egy hosszú sztoriba az életéről és persze arról a szakaszáról is mesélt amikor együtt voltunk. Hope egy ideig türelmesen hallgatta majd hirtelen felugrott és elnézést kérve felment az emeletre. Tudtam, hogy valami bántja és ha őt bántja valami az engem is zavar. Így utána menve megkerestem.
- Kicsim, mi történt?-ültem le az ágyra közvetlen mellé majd ránézve vártam a választ.

- Miért nem mondtad el?-kérdezte, bár nem nézett rám, de tudtam, hogy Taylorról beszél.
- Nem szeretem őt emlegetni. Nem volt jó döntés és inkább nem beszélek róla. Ne haragudj ha ezzel megbántottalak.-vallottam be neki őszintén és közben az állánál fogva magam felé fordítottam.
- Mit keres akkor itt?-nézett rám a gyönyörű szemeivel, alig bírtam ellenállni azoknak, meg akartam csókolni, de tudnia kell az igazságot.
- Pont ezért jött, hogy szét válasszon minket. Ugye nem fog neki sikerülni?!-hangon könyörgésre váltott. Hope pupillája kitágult a megdöbbenésre, de azért kis szünet után sikerült válaszolnia.
- Nem.-bőven elég volt ennyi ahhoz, hogy tudjam, újra minden rendben köztünk. Jobb kezemmel végig simítottam az arcán majd szájára pillantva csókoltam meg érzékien. Kis habozás után utat engedett nyelvemnek, közben az ő kezei tarkómra csúsztak és masszírozni kezdtek.
- Hopee ..-lihegtem.- Le kéne azért mennünk.
- Muszáj?-döntötte nekem a homlokát miközben a duzzadt számat nézte.
- Én sem akarok hidd el, de igen muszáj.-adtam egy gyors puszit ajkaira majd felhúztam az ágyról.- Tudod mit?! Mutassuk meg neki, hogy nem lehet minket olyan könnyen szét választani, benne vagy?-kérdeztem visszafordulva az ajtóból.
- Mire gondolsz?-húzta ördögi mosolyra a száját.
- Eljátsszuk a tökéletes párt. Mondjuk az nem olyan nehéz, hiszen nekem meg van a tökéletes barátnőm.-húztam magamhoz közel majd feneke alá nyúlva felemeltem. Lábait a derekam köré, kezeit a nyakam köré kulcsolta reflexszerűen.
- Nekem pedig a tökéletes pasim.-mondta majd hosszasan megcsókolt. Ott csókolóztunk az emeleten elég hosszú ideig ugyanis egy hangos köhögés zavart meg minket.
- Elnézést, ha meg zavartam valamit.-hadonászott Taylor.-De Anyukád szeretné ha lemennél.
- Oké.-tettem le Hopeot, majd egy gyors puszi után leszaladtam a lépcsőn.

Hope szemszöge:

Először haragudtam Harryre amiért eltitkolta előlem, de most már tudom, hogy semmi okom aggódni. Főleg, hogy megmutatjuk Taylornak, hogy nem olyan könnyű minket szétválasztani. Ott álltam fent az emeleten Taylor velem szembe és csak nézett.

Egy idő után meguntam és hozzá szóltam:
- Mi van?-tudom nem kedvesen, de már eléggé ki vagyok miatta így is.
- Ugyan olyan vagy mint a többi.-nevetett fel.-Azt hittem jobb ízlése lett utánam Harrynek, de hát elég nagyot tévedtem.
- Miről beszélsz?-kérdeztem vissza, mert nem igazán értettem most hogy jött ez ide.
- Arról csibém..-közelített felém.-hogy ugyan olyan jelentéktelen lány vagy Harry listáján, mint előttem az a rengetek kis csaj.
- Ez nem igaz..-próbáltam vissza vágni, de annyira megrémített a közelsége.
- Ó dehogy nem. Meglátod hamar vége lesz, és vissza jön hozzám az igazi barátnőjéhez. Velem nem volt és nem is lesz jelentéktelen kapcsolata, velem tökéletes lesz!-nevetett fel elég félelmetesen.
- Neeem!! Mi vagyunk a tökéletes pár!!-mondtam neki elég hisztérikus hangom, majd rácsaptam a kezére ugyanis a hajamhoz akart érni.
- Teee! Hozzám ne merj érni még egyszer.-mondta majd elkapta és megszorította a felkaromat.-Különben könnyedén bajod fog esni.-folytatta és egyre erősebben szorított.
- Áuu ez nagyon fáj!-nyögtem fel.
- Ó akkor jó .. az a jó ha fáj.-nevetett fel megint.- Szóval ne állj az utamba különben ennél százszor nagyobb fájdalmat kell elviselned, megértetted?-az utolsó szónál megéreztem a húsomban a körmeit így kénytelen voltam igent bólogatni. Azonnal elengedett majd sarkon fordulva lement a többiekhez. Szememmel megtaláltam a kékeszöld véres foltot a karomon, a sírás azonnal kitört rajtam. majd a fürdő szobába futva zártam magamra az ajtót. Gyorsan letöröltem a vért, majd vizes zsepit raktam rá hátha lejjebb megy a színe, de percek múlva még rondább lett. Nem tudtam mást tenni, egy nagy ragtapaszt elővéve ragasztottam le a sebet.
- Hope gyere lee, Taylor végre elment!!-hallottam meg Harry hangját lentről.
- Megyek már!!-gyorsan letöröltem a könnyeimet majd egy hamiskás mosolyt felvéve mentem le hozzájuk. Harry oda jött és átölelt, persze a tapaszt azonnal kiszúrta majd szóvá is tette:
- Veled meg mi történt?
- Áááá semmi komoly, csak elvakartam egy sebet.-hazudtam neki .. istenem most először mióta járunk és ez is Miss Picsa miatt. Fuu most még jobban gyűlölöm, mint eddig. Harry furán nézett de egy bólintással jelezte, hogy most nem faggat tovább.-Elment?-kérdeztem rá halkan.
- Igen végre.-fújta ki a levegőt majd felkapott és átvitt a nappaliba.-Anya is lelépett valamerre szóval miénk az egész ház. Mit szeretnél csinálni?-húzogatta a szemöldökét.
- Öhm filmezni?!-ez jutott először eszembe amikor kimásztam az öléből, ugyanis még mindig előttem lebegett Taylor félelmetes arca és ostobának tűnő szavai. Nem tudom, hogy mi igaz belőle, de még egy jó darabig nem tudok úgy nézni Harryre mint az előtt..

Zayn szemszöge:

Innentől ezzel a zenével olvassátok:

Jobb kezemre támaszkodva fordultam felé majd a füléhez hajolva megkérdeztem:
- Steph, nem akarsz egy picit szünetet tartani?-közben a bal kezemet végig futtattam a combján.

- Várj egy percet.-mondta majd oda sétált a pulthoz és belesúgott valamit a pultos csaj fülébe. - Átvették a műszakom, szóval ráérek.-jött vissza hozzám és felém nyújtotta a kezét. Lazán belehelyeztem a kezem majd a másikkal segítettem felnyomni magam.
- Gyere táncoljunk.-szólt oda majd behúzott a parkett közepére. Már eléggé megtelt a hely így néha közelebb húztam magamhoz. Megfordult a kezeim között és a fenekét tolta hozzám. Kezeimet csípőjére vezettem és felvettem az ő általa diktált tempót. Lehunyva a szemem élveztem ezt kis időt, amikor nincsenek gondok az életemben. Steph felém fordulva simult hozzám, majd amikor a szája a nyakamnál járkált megszólalt:
- Nem megyünk el innen?- kérdezte miközben apró csókokat adott a fülem mögötti érzékeny bőrre.
- Hmm, menjünk.-adtam be a derekam majd minden lelkiismeret furdalás nélkül távoztunk együtt. Kint egymás kezét fogva sétáltunk az utcán.
- Hozzád vagy hozzám?-kérdezte Steph miközben leintett egy taxit.
- Öhm nálam nem jó, haverokkal lakok.-vakartam meg a tarkóm.
- Akkor hozzám.-jelentette ki határozottam majd lediktálta a címét a taxisnak. Útközben végig szorosan ült mellettem miközben az ablakon keresztül bámulta London fényeit.
- Mesélj valamit magadról.-hajoltam közel hozzá.
- Ez komoly?? Ez furcsa!-nevetett fel.
- Micsoda?-kérdeztem zavarodotton, ugyanis nem értettem, hogy miről beszél.
- Hát, hogy megakarsz ismerni. Általában azokkal akikkel egy éjszakás kalandjaim voltak, nem érdekelték az életemen vagy hasonló dolgok.
- Azok parasztok. Engem igenis érdekel a veled kapcsolatos dolgok.-adtam apró puszit a vállára.
- Akkor bent mesélek, mert megérkeztünk.-kuncogott fel.
Gyorsan kiszálltunk, kifizettük a taxit és indultunk fel az emeletre.
- Ez az otthonom.-nyitotta ki a bejárati ajtót Steph.
- Nagyon szép.-mondtam majd az előszobában levettem a cipőm.
- Bontsak ki egy bort?-kérdezte udvariasan.
- Igen az jöhet.-válaszoltam majd körbe néztem a nappaliban is. Egyből kiszúrtam a hatalmas ablakot, ami nagyon jól mutatott a szépen berendezett szobában.

Leültem a kanapéra és vártam amíg meg nem jelent egy igen szexi ruhában két pohár borral.

- Látom átöltöztél.-álltam fel és elindultam felé.
- Igen, így kényelmesebb. Tessék.-nyújtotta át a poharat.
- Köszönöm.

- Nem valami izgalmas az életem.. - kezdett bele miközben leültünk a kanapéra.

Őszintén szólva már nem igazán érdekelt a története, ugyanis ez a fekete csipkés ruha elvette az eszemet. Le akartam szedni róla minél előbb. Fenekét alig takarta, amikor átnyúlt, hogy lerakja a bort az asztalra. Nyelnem kellett egyet, hogy vissza fogjam magam.

- 18 évesen költöztem Londonba és itt tanultam egy eladói szakmát, egy évre rá felvettek pultosnak oda és azóta ott vagyok.-nevetett fel, hiszen tényleg elég rövid a története.- Na és rólad mit tudhatunk?-kérdezett vissza.

- Az én életem még a tiédnél is unalmasabb és rövidebb, úgyhogy nem fárasztanálak vele.-hazudtam egy kicsit majd közelebb csúszva csókolgatni kezdtem a nyakát. Éreztem, hogy megadja magát ugyanis egy hangos sóhaj szökött ki a száján. Kezemet felvezettem a pici ruhája alá így elértem a formás fenekét. Ajkai megtalálták az enyémet majd finoman falni kezdték egymást. 

Már nagyba belelendültünk a dolgokba, - ezt úgy kell érteni, hogy rajta már csak fehérnemű volt, rajtam pedig már csak nadrág - amikor a bal zsebem rezegni kezdett. Először nem foglalkoztam vele, azonban amikor már harmadjára kerestek megkellet néznem ki az. Szemeim kikerekedtek, torkom kiszáradt a név láttán. Vajon mit akarhat tőlem? Minek hív az éjszaka közepén? Talán baj van?- e gondolatok közepette szálltam le a lányról és vettem fel a telefont...

ui: szerintetek ki hívhatta Zaynt ?! :) válaszokat komiba várom. x